Szívkatéter jövő márciusra: az új kórházi struktúra mellékhatásai
Augusztus elején mélyvénás trombózisgyanús betegéhez hívott mentőt Keszthelyi Gyula tardi háziorvos. Az asszonyt előbb a miskolci megyei kórházba vitték, de a mélyvénás trombózis gyanúja nem igazolódott, viszont a korábban szívműtéten átesett asszony keringése nem volt stabil, nem merték hazaengedni. Mentőt hívtak a miskolci orvosok, mert a keringési probléma miatt már az egri kórház sürgősségi ellátására volt jogosult, így átszállították oda, ahol csaknem az egész éjszakát a folyosón töltötte.
Az intézmény egy hét alatt meggyógyította a beteget, aki viszont orvosával együtt azóta sem érti, miért kellett csaknem 150 kilométert utaznia a mentővel. Miért nem lehetet az első kórházban befejezni az ellátását? Keszthelyi Gyula szerint ez a források pazarlása, mert ami Egerben történt az asszonnyal, azt megtehették volna a miskolci orvosok is.
A július elsején életbe lépett struktúraátalakítás a centralizálás és mobilizálás jegyében zajlott. A kormányzat az összes létező orvosi beavatkozást rangsorolta, és egyben megvizsgálta, hogy az adott intézmény képes lehet-e azokat elvégezni. Ha helyben ez reménytelennek látszott, akkor a település lakóit oda sorolták, ahol a szükséges ellátás biztosítható.
Valamennyi kórképre van egy intézménye mindenkinek. Így egy-egy település lakói akár tucatnyi kórházhoz is tartozhatnak. Több településről órákat kell utazniuk a betegeknek, hogy kórházba jussanak. Szakrendelő mindenkinek elérhető 30 percen belül.
– A betegek nagyon panaszkodnak, mert messzebbre kell utazni – meséli Keszthelyi Gyula, de van más baj is. Tíz perccel ezelőtt próbált egy betegének a miskolci kardiológián időpontot kérni, a kartonozó márciusi időpontot ajánlott. Pedig a betegnek most lenne szüksége a szívkatéteres vizsgálatra.
Arra a kérdésre, hogy most, mint a háziorvosa, mit fog csinálni, azt felelte: azt ajánlom neki, ha életben akar maradni, keressen fel egy kardiológiai magánrendelést. Eljött az idő, amikor, ha valaki megbetegszik, el kell adnia a tehenet vagy a házat a feje fölül. Keszthelyi Gyula szerint hadiegészségügy működik országszerte. Csak a sürgősségi ellátásra szorulók jutnak azonnal orvoshoz.
A többiek meg várhatnak, ki tudja, mennyi ideig, vagy fizethetnek a magánorvosnak zsebből – állítja a háziorvos. Szerinte az sem segített a rendszeren, hogy nem zártak be kórházat, mert ez a gyakorlatban azt eredményezte, hogy most több haldoklót lehet befektetni a kórházakba, viszont nem tudnak ellátni egy infarktust megelőző állapotot. A várólisták hossza egyértelműen nőtt, például az Országos Gerincgyógyászati Központban aki ma bejelentkezik műtétre, valamivel több mint hat év múlva kaphat időpontot.
Gerincbeteg pedig nagyon sok van, a lakosság 80 százalékának van gerincproblémája, 30 százalékuk pedig állandó fájdalmakkal él. A kormányzat viszont azzal érvel, hogy az ellátható betegkvótát, azaz, hogy havonta hány beteget lehet ellátni, még az előző kormányoktól örökölték. Ezt pénz hiányában ők sem tudják feloldani. Baksa háziorvosa, dr. Sütő László is megerősíti, hogy a várólisták jelentősen nőttek, s van olyan csípőprotézisre váró betege, akinek mozgásképességét csak a daganatos betegeknek járó fájdalomcsillapítóval lehet valahogy fönntartani. Ezt az asszonyt már másodszorra küldték haza a kórházból, hiába írták ki a műtétre, az valamiért mégis elmaradt. A kórház pedig nem tartozik magyarázattal senkinek.
Mint mondja, a rendszert egyelőre a lelkiismeret tartja egyben, eddig szinte sehonnan nem küldtek vissza betegei közül senkit, pedig sokaknak a megszokott helyre adja a beutalót. Hálás is ezért a szakrendelőkben és kórházakban dolgozó orvoskollégáinak. De azért ő is sok furcsasággal szembesül. A falubelieknek gyomorbetegségeik utókezelésére a több mint 130 kilométerre lévő Kalocsára kell menniük.
A struktúraváltással összefüggésben eddig egyetlen betegpanasz sem érkezett az Országos Tisztiorvosi Hivatalhoz. Pedig a Népszava hetek óta tudósít annak a fogyatékos és fogfájós gyereknek a kálváriájáról, akit egyetlen ellátó sem volt hajlandó szenvedéseitől megszabadítani.
Fájdalomcsillapítót és hat hónapos előjegyzést ajánlottak a szülőknek. Végül egy német házaspár megszánta a gyereket, és kifizette a magánellátás költségeit. Hibák, problémák azért adódnak. Júliusban egy súlyosan megégett asszonyt lélegeztetőgép hiányára hivatkozva nem vett át az egyik kórházból a szomszédos megyében lévő égéscentrum. A beteg másnapra meghalt. Az ügyet maga a kórház jelentette fenntartójának, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetnek (GYEMSZI).
A hivatal vizsgálata azt állapította meg, hogy a betegnek akkor sem lett volna nagyobb esélye a túlélésre, ha azonnal speciális ellátáshoz jut az égéscentrumban. Hasonló önbejelentős vizsgálat zajlott annak a fiatal harmincas férfi halálának az ügyében, akit egy olyan kórházba szállítottak tüdőembóliával, ahol megszűnt az intenzív osztály. A férfi ellátását intenzíves orvos végezte, a mentő ott állt a kórház udvarán, hogy állapota stabilizálása után továbbszállítsák, de nem sikerült segíteni a betegen.
