Navracsics és a mesebeli okos lány: ad is, meg nem is
Vagyis: az idén kényszernyugdíjazott bírók közül azokat, akik ennél fiatalabbak, elvileg vissza kellene venni. Kimondanák ugyanakkor, hogy 62 év felett senki sem tölthet be bírósági vezetői posztot, így az érintettek – akik között tucatnyi megyei és három táblaelnök, egy sor kollégiumvezető, illetve tanácselnök is van – a hátralevő legfeljebb három aktív évük alatt csak beosztottként dolgozhatnának. A tavaly elfogadott szabályok szerint a bírót „a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár” elérésekor fel kell menteni, ami azt jelenti, hogy az új felső korhatár – a bíró születési évétől függően – a 62. és a 65. életév között van.
Ennek alapján azokat, akik 2012. január 1-je előtt betöltötték a 62-t, június 30-ig, akik pedig ezt a kort az idén töltik be, december 31-ig fel kell menteni. Az általános nyugdíjkorhatár egyébként jövőre már 62 és fél év lesz, majd 2022-ig fokozatosan 65 esztendőre emelkedik. Az AB szerint ez a rendelkezés formai és tartalmi okok miatt is kifogásolható.
A testület álláspontja, hogy a bírók szolgálati jogviszonyának felső határát kizárólag sarkalatos törvény szabályozhatja, így esetükben a nyugdíjtörvényben meghatározott mozgó korhatár nem alkalmazható. Az alkotmánybírók felhívták a figyelmet arra is: az, hogy a bírókat – akik korábban hetvenéves korukig dolgozhattak – néhány hónapon belül elmozdíthatják hivatalukból, sérti az ítélkezés függetlenségét. A bírók szolgálati viszonyának felső korhatárát a jogalkotó viszonylag szabadon állapíthatja meg – az alaptörvényből konkrét életkor nem vezethető le –, ám azt csak fokozatosan, „kellő átmeneti időt biztosítva” lehet csökkenteni – hangsúlyozza az AB.
A testület szerint minél távolabb van az új korhatár a korábbi felső határtól, tehát a hetvenedig életévtől, annál hosszabb időre van szükség a bevezetéséhez, „ellenkező esetben sérül a bírói függetlenség lényeges elemét jelentő elmozdíthatatlanság követelménye”. A kabinet tehát részben elfogadta az AB érvelését, és az új bírói nyugdíjkorhatárt nem is sarkalatos törvényben, hanem egyenesen az alaptörvény részét képező kiegészítő rendelkezések között határozná meg.
Így a szabályozás formailag már rendben van, ráadásul azt az AB többé nem is vizsgálhatná. A kellő átmeneti idő követelményére viszont az igazságügyért felelős miniszter előterjesztése már kevesebb figyelmet szentel. A javaslatból mindössze annyi derül ki, hogy aki a 65. életévét 2014. január 1-jét megelőzően tölti be, azt 2013 decemberének végén fel kell menteni. Kérdéses azonban: kellő átmeneti időnek tekinthető-e az, hogy alig több mint egy esztendő alatt öt évvel csökkentik a bírók szolgálati viszonyának felső korhatárát, miközben a nyugdíjjogosultság általános korhatárát tíz év alatt emelik 62-ről 65 évre.
Ráadásul jelenleg 62 év feletti bírók nincsenek is már, hiszen az Országos Bírósági Hivatal adatai szerint azt a 194 személyt, aki tavaly betöltötte ezt a kort, június 30-i hatállyal menesztették, aki pedig az idén éri el – 42 fő tartozik e körbe –, már a felmentési idejét tölti, és decemberben kell végleg távoznia. Az előterjesztésből azonban nem derül ki, hogy velük – bár az új szabályozás szerint elvileg még bírók lehetnének – mi történik. A jogállami megoldás az érintettek szerint csak az lenne, ha mindenkit eredeti pozíciójába helyeznének vissza, majd a jövőre hatályba lépő szabályok szerint küldenének nyugállományba. Így a 65 év felettiek is kapnának még legalább egy évet arra – ami egyébként nemigen van összhangban az AB-határozattal, mert abból ennél hosszabb idő következik –, hogy felkészüljenek az előrehozott nyugdíjra.
Az előterjesztésben viszont erről szó sincs. Tehát úgy tűnik – és ugyancsak erre utal Répássy Róbert igazságügyi államtitkár szombati nyilatkozatában –, hogy továbbra is marad a munkaügyi per; országszerte száznál is több eljárás folyik, és az eddig született néhány elsőfokú döntés szerint az alkotmányellenes jogszabály alapján megszüntetett bírói jogviszonyt helyre kell állítani. További szigorítás, hogy aki már kérte a nyugdíja megállapítását, és a nyugellátást fel is veszi – korábban volt erre lehetőség, és sokan éltek vele –, csak akkor ítélkezhet tovább, illetve kerülhet vissza a bírói státusba, ha erről a juttatásról lemond. Ezt a szabályt senki sem vitatja, mert valóban aggályos, ha valaki aktív munkavállalóként még a teljes nyugdíját is megkapja.
Az viszont heves ellenkezést váltott ki, hogy a tervezet szerint 62 év felett senki nem lehet bírósági vezető. Ez a pont nyilván azért került a javaslatba, mert az eltávolított bírók státusát nagyrészt betöltötték, de a kényszernyugdíjazottak zömét egyébként sem látnák szívesen magasabb beosztásban, hiszen az intézkedésnek eleve az volt a célja, hogy már a pártállamban is aktív bírósági vezetőket meneszthessék. Ennek forrásaink szerint egészen hátborzongató következménye lesz: a mostani vezetőket is vissza kell minősíteni, ha betöltik a 62. életévüket.
Miközben a Kúria vagy az Országos Bírósági Hivatal elnöke hetvenesztendős koráig maradhat, egy tanácselnöknek nyolc évvel korábban meg kell válnia posztjától, és aktív pályafutása utolsó három esztendejében csak beosztott bíró lehet. Ez súlyos presztízsveszteség, de még a nyugdíj is kevesebb lehet emiatt. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre egy bíró visszakérdezett: ha maga 62 évesen már ahhoz is hülye, hogy ellássa két ember szakmai irányítását, a bírósági hivatal vezetője ennél idősebb korában miként lehet alkalmas az egész bírósági szervezet igazgatására?
Nyitott kérdések
„Azt hiszem, a bírák megnyugvással fogadták Navracsics Tibor javaslatát, ugyanis már az alaptörvény tavalyi vitájában is azt mondtuk, hogy a 65 éves korhatár elfogadható a számunkra” – mondta a Hvg.hu-nak Makai Lajos, a Magyar Bírói Egyesület (Mabie) elnöke. Makai továbbra sem érti, hogy egy 62 évesnél idősebb bíró miért nem lehet tanácselnök, amikor az nem igazgatási jellegű vezetői poszt. „A most előállt helyzet több kérdést felvet. Nem tudjuk, mi lesz azokkal a bírókkal, akiknek november 1-jétől él a felmentése. Áder János most majd visszavonja saját határozatait?” – vetette fel a Mabie elnöke.
