A láncra fűzhető város

Mi értelme most Budapestről beszélni? – tette fel a kérdést Lengyel László, a Pénzügykutató Zrt. elnöke, s mindjárt meg is adta a választ A modernizáció Budapestje – Budapest modernizációja című tegnapi konferencia nyitó előadásában: a modernizáció kérdése két évvel ezelőtt lekerült a főváros napirendjéről. S Budapest a metropolisokhoz való felzárkózás helyett ötven évet lépve vissza az időben, provinciális porfészekké vált. Csakhogy Budapest bukása Lengyel szerint Magyarország hanyatlását idézi elő.

A rendszerváltozás hajnalán Budapest sikeresen nézett szembe a kihívásokkal: kialakította saját demokratikus financiális és intézményrendszerét. A modellt ugyan sok ellentmondás terhelte, de működőképes volt. Az elmúlt két évben szétrombolták, és nem hoztak helyette újat. Talán nem véletlenül. Talán egy széteső, gyenge város könnyebben láncra fűzhető. Budapest a csőd szélén imbolyog, bukása – ahogy arra Atkári János korábbi pénzügyi főtanácsadó figyelmeztetett – az országot is magával rántja. A főváros ennek ellenére nem érdekli a kormányt. Budapest vezetése pedig képtelen ellensúlyozni az országos döntéseket, így a hatvanas éveket idéző oktatási átrendeződést, a múltidéző foglalkoztatáspolitikát, az önkormányzati rendszer szétverését. Sőt túlszárnyalva a kormány kínálta mintát, egyre kevésbé élhető a város.

– Aki nem halad, az tulajdonképpen hátrál. Magyarország és Budapest már azoknak az országoknak is csupán a „hátát nézi”, akikkel a rendszerváltozás idején még egy sorban állt. Holott számtalan példa – Finnország, Írország, Szlovákia, Lengyelország – mutatja, hogy igenis létezik gazdasági csoda. De csak ott történhet meg, ahol léteznek közös társadalmi célok, és közmegegyezés van a kiindulópontról. A pártok versenye mindezeket nem írhatja felül. Legfeljebb az út és a sebesség függhet ettől – hangsúlyozta előadásában Bajnai Gordon volt miniszterelnök, a Haza és Haladás Alapítvány elnöke, aki a modernizáció négy alappilléreként a demokráciát, a piacgazdaságot, a szolidaritást és a nyugati világhoz tartozást jelölte meg.

– Volt idő, amikor még mindenki egyetértett abban, hogy a polgárt védje a törvény az állam ellenében, és nem fordítva, s a demokrácia alapjának gondoltuk, hogy négyévente legyen lehetőség a politikai korrekcióra, ha úgy véljük, rossz irányba haladnak a dolgok – emlékeztetett Bajnai. – Korábban még hittük, hogy egyszer majd úgy élhetünk, mint az osztrákok. Bíztunk az állam esélykiegyenlítő szerepében és abban, hogy képes megakadályozni a kilátástalanság átörökítését. Akkor még emlékeztünk a múlt intésére: ha keletről erős szél kezd fújni, gyorsan keresni kell egy biztonságos nyugati kikötőt, hogy ott vészeljük át a vihart. Ma már mindez megkérdőjeleződött. S ez politikai bűn – jelentette ki Bajnai Gordon.

– De nem csak a hatalmon lévőket terheli a felelősség azért, hogy csupán a politikai éléskamrában húsz évvel a rendszerváltozás után már nem akadt más, hanem azokat is, akik a társadalmi béke megőrzéséért fedezet nélküli váltókat írtak alá, s a szőnyeg alá söpörték a munkanélküliség vagy éppen a cigányság kérdését. A látszat hitelből finanszírozott megőrzése közben az ország lemaradt saját történelmi lehetőségéről: a gazdasági csoda beteljesüléséről. Ám ebben súlyos szerepet játszott a Fidesz törésvonalakat felerősítő politizálása. Bár a demokráciának lételeme a vita, de ez nem egyenlő a hatalom öncélú birtoklásáért folytatott konfliktuskeltéssel. Ez a politika milliókat rekeszt ki saját országából. 2010-ben nyert a Fidesz, és veszített egy egész ország. Azok is, akik rájuk szavaztak – mondta a korábbi miniszterelnök, s így folytatta: – A mesterségesen hevített tandíj- és vizitdíjvita végül a reformok teljes, össznépi elutasításához vezetett. S ezzel a Fidesz drámai mértékben korlátozta saját választások utáni mozgásterét is. Ennek lehetünk ma tanúi. A változás elvetése azonban nem hozta –mert nem is hozhatta el – az általános jólétet. Helyette a jelenlegi kormánypárt az alul lévők szavazataival megszerzett hatalmát a felül lévők érdekeinek kiszolgálására használja, miközben kiszolgáltatja egymásnak a különféle társadalmi csoportokat, így például a rokkantakat és a segélyezetteket. De már készülnek a következő, mindezeknél sokkal súlyosabb következményekkel járó lépésre. A választási regisztráció intézménye nem csupán azzal fenyeget, hogy a kevésbé tudatos, illetve előrelátó polgárok később ébredve unortodox módon, a demokrácia keretein kívül keresik majd a jogorvoslatot, hanem azzal is, hogy komplett társadalmi csoportok támogatása nélkül juthat egy párt végrehajtói hatalomhoz, illetve azt hosszú távon meg is tarthatja. Ezt szolgálja a jelenlegi unióellenes, bűnbakképző retorika. Csakhogy Európa nélkül nincs Magyarország. A tartósan sikeres Magyarország polgárainak most az a történelmi leckéje, hogy az első adandó alkalommal zárja le ezt a szakaszt. Téved, aki azt hiszi, hogy a 2010-ben jobbra lendült inga magától visszalendül balra.

Bajnai Gordon szerint az előző választások eredménye mély társadalmi válságot jelzett. Az ország változásokat akart. De nem azt, amit kaptak. A politikai korrupció nem lett kisebb, sőt. A gazdaság nem növekszik, sőt. A jövő nem lett vonzóbb, sőt. A változás vágya még mindig bennünk él. Nem egyszerű kormányváltásra van szükség 2014-ben, hanem a megosztó politika meghaladására.

„Ha keletről erős szél kezd fújni, gyorsan keresni kell egy biztonságos nyugati kikötőt, hogy ott vészeljük át a vihart”
„Ha keletről erős szél kezd fújni, gyorsan keresni kell egy biztonságos nyugati kikötőt, hogy ott vészeljük át a vihart”
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.