Ki döntött valójában?
Vegyük például az úgynevezett sukorói ügyet: ennek áthelyezése során Handó Tünde annak ellenére jelölte ki az ügy tárgyalására a Szolnoki Törvényszéket, hogy a saját hivatalamást javasolt. Nem beszélve arról, hogy még a szolnoki kollégái is jelezték: nekik aztán se termük, se erőforrásuk nincs erre az ügyre.
Holott a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló jogszabályba a hivatalos indokolás szerint éppen azért került bele az ügyek áthelyezésének lehetősége, hogy a leterhelt bíróságok helyzetét könnyítsék, a döntéseket pedig ezzel is gyorsítsák.
A Sukoró-ügy áthelyezésének hivatalos dokumentumai megismerhetők az ügy vádlottja, a telekcsereszerződést egykoron a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezérigazgatójaként aláíró Tátrai Miklós blogjából.
A dokumentumokat kronológiai sorrendbe állítva számos kérdés merül föl úgy ezzel az eljárással, mint a hasonló ügyeket szabályozó törvénnyel kapcsolatban. Ismeretes, hogy a Sukoró-ügyben – amelynek keretében Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt is meggyanúsították, ám ellene végül bizonyítottság hiányára hivatkozva nem emeltek vádat – július második felében emelt vádat a Központi Nyomozó Főöügyészség a Fővárosi Törvényszéken. Itt a vádirat beérkezése utáni 24 órán belül – tehát vélhetően az iratok érdemi áttanulmányozása nélkül – a törvényszék leterheltségére hivatkozva kérték az OBH elnökétől az ügy áthelyezését.
Ezt követően Handó Tünde kérte az OBH bírósági igazgatósági osztályát, vizsgálja meg, hol tárgyalhatják az ügyet: a kérésnek eleget téve – a szóba jöhető törvényszékek helyzetét megvizsgálva – az OBH apparátusa említette Szolnokot is, de végül Zalaegerszeg vagy Szekszárd kijelölését javasolta. Az érintett törvényszékek elnökei közül különösen érdekes dr. Nánási Illés szolnoki elnök levele, amely szerint szakembereik leterheltek, a tárgyalások megtartására nincs megfelelő termük, s ha mégis ők kapnák az ügyet, akkor bizonyosan külön bíró kirendelését kérnék.
Azt is írja, hogy az ügy 60 tárgyalási napot igényelne, s a jelenlegi terheléseket figyelembe véve a bíróság saját ügyeinek intézését is „hosszú távra bénítaná meg”. Az OBH elnöke – a vonatkozó jogszabálynak megfelelően – a legfőbb ügyészség véleményét is kikérte. Kérdés azonban, hogy a független bíróságnak miért kell egyeztetnie az ügyészséggel, amely a vádat képviseli, és nem sérül-e a tisztességes eljárás, hogy ugyanezt az egyeztetést a jogszabály nem is említi a vádlottak esetében.Pedig a büntetőjogban az egyenlő fegyverzet elve szerint, amit a vádnak biztosít a hatályos szabályozás, azt a védőnek is fel kell kínálni. Ebben a rendszerben azonban a fő szabály, hogy nincs szabály.
Belovics Ervin, a legfőbb ügyész helyettese ezen az egyeztetésen – indoklás nélkül – a Szolnoki Törvényszéket javasolta tárgyalásra. Ez azért érdekes, mert a törvény szerint az OBH elnökének előbb kell kialakítania saját álláspontját, majd arról kell véleményt kérnie a Kúria és az ügyészség képviselőjétől. Itt azonban a folyamat épp ellentétesen zajlott: Handó Tünde nem közölte saját álláspontját az érintett szervek megkeresésekor, ám tájékoztatta őket a munkatársai szakmai javaslatáról, amelyet az adott osztály indokolt is. Vagyis felkínálta, hogy válasszanak a szóba jöhető bíróságok közül. Az pedig külön érdekes, hogy végül az ügyészség indokolás nélküli javaslatának engedett.
