Csókakő megszállása: miért nem lépett a rendőrség?
– A gyülekezési törvény rendelkezései – hangsúlyozta – magánterületre is vonatkoznak, az ORFK szóvivője ráadásul összemossa a gyülekezési és a szabálysértési törvényt. Ismeretes, hogy a múlt hét végén, szombaton több száz rendőr szállta meg a Fejér megyei Csókakőt. Mindenkit igazoltattak, a faluba csak a helybélieket engedték be.
Közben a szélsőjobboldali Új Magyar Gárda másik helyszínen, a Tolna megyei Dunaföldváron tartotta meg újoncokat avató rendezvényét. (Szintén szombaton, a Hősök terén bírósági engedéllyel emlékeztek a feloszlatott Magyar Gárda megalakulásának ötödik évfordulójára.) Vona Gábor, a Jobbik elnöke a csókakői akció miatt a belügyminiszter lemondását követelte. A történtekkel kapcsolatban hétfőn írásban elküldtük kérdéseinket Garamvölgyi Lászlónak, aki csütörtökön válaszolt.
A szóvivő közlése szerint a Fejér megyei rendőrfőkapitány azért rendelt el „fokozott ellenőrzést” a megye területére, mert olyan információkat kaptak, hogy Csókakőn jogsértő cselekményre – a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó, de nem bejelentett rendezvényre – készül egy szervezet.
„Természetesen rendőri jelenlét miatt az engedély nélküli rendezvény megtartására nem került sor” – állapította meg Garamvölgyi. Az Új Magyar Gárda rendezvénye viszont, amit Dunaföldváron, magánterületen tartottak meg, a szóvivő szerint nem tartozik a gyülekezési törvény hatálya alá. A szervezőt tehát bejelentési kötelezettség sem terheli, továbbá „nem valósít meg jogsértést magánterületen az egyenruha viselése vagy az alakzatban történő mozgás sem”.
– A Magyar Gárdát feloszlató bírósági döntés – folytatta Garamvölgyi – öt jellemző külsőséget azonosít. Az öltözéken – fekete sapka, mellény, nadrág és bakancs, fehér ing, árpádsávos nyakravaló (sál) – kívül a katonai jellegű alakzatot, vezényszavakat, speciális köszöntést, a rendezvényeken elhangzó szónoklatokat. A bíróság szerint – állította a szóvivő – az öt tényezőnek egyszerre kell megvalósulnia. Ha például nincs árpádsávos nyakravaló, a tényállás már nem valósul meg. (Nem véletlenül a „nyakravalóra” hivatkozik: az Új Magyar Gárda tagjainak öltözéke kísértetiesen hasonlít arra, amit a feloszlatott Magyar Gárdában rendszeresítettek. Dunaföldváron egyedül az árpádsávos kendő hiányzott.)
Garamvölgyi szerint a rendőrség Csókakőn helyesen járt el, hisz jogsértést akadályozott, előzött meg. És helyesen járt el Dunaföldváron is. A rendezvény magánterületen történt, ami az ügy megítélése szempontjából abszolút releváns. Hiszen ez zárta ki, hogy a rendőrség intézkedjen. A bírósági ítéletben szereplő öt pont miatt amúgy se biztos, hogy lett volna rá jogalap. De a rendőrök eddig el se jutottak, mivel nem közterületen tartották a rendezvényt.
Az ORFK szóvivője egyébiránt úgy gondolja, a gárda tagjai fölöslegesen bujkáltak: „a Hősök terén a bíróság engedélyezte a rendezvényt, következésképp odajöhettek volna, és méltóan megünneplik az évfordulót, vagy lebonyolítják az avatási ceremóniát. (Bírósági engedéllyel.)” Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szerint sántít az érvelés. A magánterületen tartott gyülekezést valóban nem kell bejelenteni, de az már nem igaz, hogy az ilyen rendezvény ne tartozna a törvény hatálya alá.
Szerinte a szóvivő összecsúsztatja a gyülekezési és a szabálysértési törvényt. Ha valaki magánterületen szervez olyan eseményt, amely megvalósítja a törvényben felsorolt oszlatási okok valamelyikét, akkor a rendőrségnek intézkednie kell. Vitatható közlés az is, hogy a szóban forgó öt ismérvnek egyszerre kell teljesülnie a rendőrség közbelépéséhez. A szabálysértési törvény rendeli büntetni, ha valaki a „bíróság által feloszlatott egyesület működésében a feloszlatás után részt vesz”.
Kádár András Kristóf szerint a feloszlatás egyik lényeges következménye, hogy a feloszlatott egyesület (mozgalom) jogszerű tevékenységet sem végezhet. Tagjai még csak élelmet sem oszthatnak, vagy például árvízkor nem cipelhetnek homokzsákot. Márpedig ha egy szervezet tagjai hasonló elnevezéssel, hasonló egyenruhában hasonló tevékenységet folytatnak, mint a jogerős döntéssel feloszlatott Magyar Gárdában, akkor bizony – Kádár András Kristóf meggyőződése szerint – feloszlatott egyesület működésében vesznek részt.
Hozzátette: a törvények nem egyértelműek. A bíróság (szerinte téves, de kétségkívül meglévő) gyakorlatából kiindulva a rendőrség nem oszlathatta fel a dunaföldvári gárdarendezvényt. – A helyes eljárás az lett volna – mondta Kádár András Kristóf –, ha a rendőrök minden jelenlévőnek felírják az adatait, majd feloszlatott szervezetben való részvétel miatt mindenki ellen szabálysértési eljárást indítanak.
