Ramil Sahib Safarov kiadása miatt Örményország péntektől megszakítja diplomáciai és minden egyéb hivatalos kapcsolatát Magyarországgal – közölte Szerzs Szargszján örmény elnök pénteken Jerevánban a kaukázusi országban akkreditált ENSZ-tagállamok nagykövetei előtt. „Sem én, sem Örményország nem fogadja ezt el. Az örmény nép ezt nem bocsátja meg” – fogalmazott Szerzs Szargszján. Jerevánban paradicsommal dobálták meg és letépték a magyar konzulátus zászlaját Örményország Köztársasági Pártjának (HHK) hívei.

Az esetről az Armenpress hírügynökség számolt be internetes oldalán. A megmozdulás résztvevői elégették Safarov fényképét is. Később rendőrök érkeztek a helyszínre. Safarov a NATO békepartnerségi programja keretében szervezett angolnyelv-oktatásra érkezett Budapestre, ahol a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem kollégiumában 2004-ben baltával agyonverte alvó örmény katonatársát. A férfit 2007 februárjában ítélték jogerősen életfogytiglani szabadságvesztésre, azzal, hogy leghamarabb harminc év elteltével szabadulhat.

A verdikt szerint Safarov aljas indokból, előre kitervelten, különös kegyetlenséggel követte el a tettét. Később a börtönben rátámadt egy fegyőrre, ezért másodjára is elítélték. Safarov kiadását már kevéssel a bűncselekmény elkövetése után kérte Azerbajdzsán és Örményország is, ám a magyar hatóságok a tisztességes eljárás feltételeit egyik államban sem látták biztosítottnak. Az azeriek körében a férfi szinte nemzeti hőssé vált – például az interneten tucatszám jelentek meg a rajongói oldalak, ezért ott valószínűleg nem számíthatott újbóli elítélésre, az örményeknél azonban valóban embertelen bánásmódra lehetett volna számítani.

A KIM közleményében hosszasan sorolja, hogy melyek egy magyarországi verdiktnek az elítélt államában történő végrehajtása jogszabályi feltételei. Arra azonban nem térnek ki, hogy a konkrét ügyben Safarov kezdeményezte-e a kiadatást – erre az Európa Tanácsnak az elítélt személyek átszállításáról szóló strasbourgi egyezménye szerint joga volt –, vagy valamilyen más megfontolás alapján, esetleg a két állam közötti alku eredményeként mehetett vissza a hazájába.

Az egyezmény szerint saját országában senki nem kerülhet rosszabb helyzetbe, vagyis: nem szabhatnak ki vele szemben súlyosabb ítéletet. Ez azt jelenti, hogy vagy az eredeti verdiktet hajtják végre, vagy – ha például a belső jog alapján indokolt – új eljárást folytathatnak le vele szemben, de akkor sem zárhatják hosszabb időre rács mögé. Arra viszont a dokumentumban nincs utalás, hogy a külföldön hozott büntetés kitöltésére bármilyen garanciát kellene vállalni.

Sőt az egyezmény azt sem zárja ki, hogy bármely fél egyéni vagy közkegyelmet gyakoroljon. Magyarországnak mindazonáltal lehetősége lett volna arra, hogy Safarovot csak akkor adja ki, ha a büntetés végrehajtására valamilyen biztosítékot adnak. A magyar kormányfő egyébként legutóbb június végén járt Bakuban, ahol hangoztatta: Azerbajdzsán a Kaszpi-tenger térségének legfontosabb állama, amellyel az Európai Uniónak szorosabb kapcsolatokat kell kialakítania.

Amennyiben pedig a magyar kormány valóban szeretné, hogy az olajban gazdag ország magyar államkötvényeket vegyen – ezt az információt a Figyelőnek egy hete kormányzati források is megerősítették –, érthető, miért bocsátották el minden biztosíték nélkül az emberölésért elítélt „nemzeti hőst”.

Megköszönte Alijevnek

Helyreállt az igazság – jelentette ki pénteken, kevéssel szabadulása után Bakuban Ramil Sahib Safarov, hozzátéve, kész folytatni katonai szolgálatát. Az APA azerbajdzsáni hírügynökség beszámolója szerint köszönetet mondott Ilham Alijev elnöknek, az azerbajdzsáni haderő főparancsnokának a kegyelemért.

„Bár nyolc évet töltöttem külföldön magánzárkában, sosem veszítettem el a reményt. Amikor elérkezett az idő, a főparancsnok megoldotta a kérdést. Kész vagyok tovább szolgálni országomat és népemet” – fogalmazott a 35 éves férfi. Azt is kijelentette, hogy szabadulásával „az igazság állt helyre”, ami őt is egy „kissé meglepte”. Safarov 2007-ben az utolsó szó jogán még azt hangoztatta, hogy megbánta tettét. (MTI)

Az örmény média szerint Magyarország azért engedte el a baltás gyilkost, mert Baku magyar államkötvényeket vásárol

Az örmény média elsősorban arról ír most, hogy Safarov hadnagy elnöki kegyelme elszabadítja az Azerbajdzsánban amúgy is létező örménygyűlöletet, rasszizmust. Az örmény média egy hete kezdett arról cikkezni, hogy a magyarok elengedhetik Safarovot. Ez – írták – feltétele lehet annak, hogy Baku 2-3 milliárd euró értékben magyar államkötvényeket vásároljon. Az örmény fél tiltakozása meglehetősen informális volt: társadalmi szervezetek (NGO) adtak ki felhívást a magyarokhoz, amelyben emlékeztettek Safarov brutális tettére, arra, hogy szerinte egy „örményt leölni nem bűn”.

Az örmények emlékeztetnek arra, hogy az elmúlt nyolc évben Azerbajdzsán és Törökország együttesen lobbizott a baltás gyilkosért. Az örmény média megírja, hogy a korábbi magyar kormányok ellenálltak a nyomásnak. Most azonban tudatosan engedték át a gyilkost – a 2-3 milliárd euró reményében. Az örmény média saját kormányát is hibáztatja, hogy az elmúlt napokban nem lépett fel keményebben, figyelmeztetve a magyar kormányt, ha az életfogytiglani börtönbüntetés folytatására Azerbajdzsánba engedik Safarovot, ott a férfit szabadon engedik, s nemzeti hősként fogják ünnepelni.

Ez egyébként bekövetkezett, amiről lelkes tudósításokkal számol be az azerbajdzsáni média. Larissza Alaverdjan, az örmény parlament jobboldali ellenzéki képviselője így magyarázta a történteket: „Negatív politikai fejleményeknek vagyunk tanúi Magyarországon. Az ország demokráciából tekintélyuralmi rendszerre váltott, csődközelben a gazdaság.” Alaverdjan szerint ezért kellett Budapestnek az azeriek 2-3 milliárd eurós ajánlata. „Ezek az események nem tekinthetők egyszerű egybeesésnek”, mondta. Az ügy miatt az örmény parlament elnöke péntek délután lemondta szeptemberi magyarországi látogatását, elhárítva magyar hivatali kollégája meghívását. (M. G.)

Safarov 2007-ben a magyar bíróság előtt, akkor azt mondta, hogy megbánta tettét