Meghallgatás monológokkal

Jelenlegi tényleges létszámának a felére zsugorítják a szeptember elsejétől a Készenléti Rendőrség szervezetébe „integrált” új Nemzeti Nyomozó Irodát. A megyék méretétől függően két-, a városok területe és lakosságszáma alapján pedig három féle megyei főkapitányság, illetve városi rendőrkapitányság létezhet majd a jövőben, azaz megszűnik az a gyakorlat, amely szerint az ország valamenynyi rendőri szervezetének szervezeti felépítését tekintve egyformának kell lennie.

Létszámában megerősítik, a Nemzeti Nyomozó Irodától azonban elveszik és az elsejétől önálló Bűnügyi Ellátó Igazgatóságba szervezik a tanúvédelmi szolgálatot. Átalakul a rendőrség központi kommunikációja, és november közepére befejeződik a Budapesti Rendőr-főkapitányság szervezeti átalakítása is. Egy korábbi belügyminisztériumi sajtótájékoztatón elhangzottakhoz képest újdonságként ezeket a rendőrségi szervezeti változásokat jelentették be tegnap a Belügyminisztérium és az ORFK vezetői az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága előtt.

Csütörtökön azért ült össze a bizottság, hogy meghallgassa a BM és az ORFK illetékeseit a rendőrség átszervezéséről, a már meghozott és kihirdetett személyi döntések okairól és hátteréről. Kontrát Károly, a tárca parlamenti államtitkára, Hatala József országos rendőrfőkapitány és Papp Károly, a rendőrség átszervezésének miniszteri biztosa azonban hiába mondta el szinte napról napra felidézve az eseményeket, hogy Pintér Sándor belügyminiszter vagy ők maguk mikor, milyen értekezleteken és állománygyűléseken kiket tájékoztattak az átszervezésekről, illetve még tavaly ősszel a szakmai és teljesítményfelmérés követelményeiről, a vizsgálat lehetséges következményeiről, a bizottsági tagokat nem sikerült kizökkenteniük. A kormányoldal már most sikerről beszélt, több képviselő tényként kezelte, hogy a bejelentett változtatások hatására hatékonyabb lesz a rendőrség, de ami még ennél is fontosabb, tovább javul az emberek biztonságérzete – noha a szóban forgó személyi és szervezeti változások csak szombaton vagy még később, hetek múlva lépnek hatályba. Ellenzéki részről ugyanakkor továbbra is „a hosszú kések reggeleként” emlegettek azt a délelőttöt, amikor a BRFK szervezett bűnözés elleni osztályának megszüntetését és az NNI egyes egységeinek állománycserével történt gyökeres átalakítását bejelentették. Továbbra is magyarázatot várt az ellenzék a megyei főkapitányságok egy részének élén történt változásokra: „Ha valaki nem alkalmas főkapitánynak, miért alkalmas terrorelhárítónak?” „Ha valaki nem volt jó az egyik megyében főkapitánynak, miért pont őt nevezik ki egy másik megyébe főkapitány-helyettesnek” – ismételték a közvetlenül a személyi változások bejelentése után már feltett kérdéseket. Egyértelmű és határozott választ most sem kaptak, mivel a vezetői megbízás indoklás nélküli visszavonásának épp az a lényege, magyarázták a rendőri vezetők, hogy a döntést senki nem indokolja, sem a bejelentésekor, sem később.

Kocsis Máté (Fidesz) bizottsági elnök egy idő után már reménytelenül próbálta rábírni képviselőtársait, hogy maradjanak a tárgynál: a rendőrség átszervezéséről, annak remélt hatásairól kérdezzék a vendégeket. Igaz, jobbára csak az ellenzékkel hadakozott, az övéinek elnézte, hogy hosszasan dicsérik a belügyi vezetést (Kontrát Károly alig győzött köszönetet mondani az elismerő szavakért). Kevésbé volt megértő Harangozó Tamás (MSZP) képviselővel szemben, aki szerint a rendőrségen egzisztenciális és politikai félelem lett úrrá, politikai megfelelési kényszer hatása alatt dolgoznak a nyomozók, szerinte ezért is utasították el a gyanús fideszes földügyekben tett feljelentésüket egy nappal a rendőrség átszervezése után. Ezt az állítást azonban Kontrát és a rendőri vezetők is visszautasították, mint ahogy a képviselő azon megjegyzését is, miszerint elgondolkodtató, hogy éppen a korrupció elleni fellépésre (is) hivatott gazdaságvédelmi osztályt számolták fel az NNI-nél. „Gazdaságvédelmi és korrupciós bűnözés elleni osztály lesz az új NNI-nél is, közel ugyanakkora létszámmal, mint a réginél volt”, mondták.

Miután csütörtökön volt 480 éve annak, hogy Jurisics Miklós maroknyi csapatával sikerrel megvédte Kőszeg várát a törökkel szemben, s az ez alkalomból tartott megemlékezés fő szónokának, Kontrát Károlynak távoznia kellett az ülésről, az ellenzék újra feltette a kérdést: Miért nem jött el Pintér Sándor a bizottsági meghallgatásra? Szemlátomást a kormányoldalon sem tudták erre a kérdésre a választ, így csak azt ismételgették, hogy Kontrát Károly közel három órán keresztül állt a rendelkezésükre, nem beszélve az átszervezés minden részletét ismerő rendőri vezetőkről. Pedig azt is mondhatták volna, hogy ellenzéki képviselőtársuk, Vadai Ágnes feltartotta a minisztert. Vadai, miként azt jó előre beharangozta, csütörtök reggel találkozott Pintérrel a rendőrségi átszervezések kapcsán. Később elment a rendészeti bizottság ülésére is (mivel nem tagja a bizottságnak, szavazni kellett arról, részt vehet-e az ülésen – megszavazták), de jelentős késéssel érkezett, már jóval a rendőri vezetők részletes beszámolója után.

Hatala József, Kontrát Károly és Papp Károly – záporoztak a kérdések
Hatala József, Kontrát Károly és Papp Károly – záporoztak a kérdésekFOTÓ: TEKNŐS MIKLÓS
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.