Hiába kenték a másikra
A perújítást Cs. Krisztián kezdeményezte, akit 2004-ben jogerősen úgy ítéltek 17 évi fegyházbüntetésre, hogy a büntetőeljárás egyetlen szakaszában sem volt jelen, azaz a rendőrök nem közölték vele a gyanúsítást, nem ismerhette meg sem a nyomozás iratait, sem a vádiratot, de nem védekezhetett személyesen a tárgyalásokon sem. Ez volt Magyarországon az első ilyen büntetőeljárás.
Cs. Krisztiánnak persze joga lett volna a személyes részvételhez, ám a gyilkosságot követően külföldre szökött, az ellene kiadott nemzetközi körözés pedig csak 2005-ben járt sikerrel: ekkor fogták el őt a német hatóságok, és ezután került vissza Magyarországra. A büntetőeljárás azonban addigra már jogerősen lezárult, így azonnal megkezdte a fegyházbüntetését. Négy év telt el, mire úgy döntött, hogy perújítást kezdeményez. Keresetét leginkább arra alapozta, hogy a fegyházban megismerte a büntetőeljárás teljes iratanyagát, amelyből az derült ki számára, hogy bűntársa – akit napokon belül elfogtak a rendőrök – teljes egészében rákente a gyilkosságot. K. Gábort jogerősen bűnsegédként vonták felelősségre, és mivel az elkövetés idején fiatalkorú volt – 17 éves és 11 hónapos –, csupán 4 év hat hónapi börtönbüntetésre ítélték, amit időközben le is ült. A Pest Megyei Bíróság megalapozottnak ítélte a perújítási kérelmet, ezért újranyitotta a bűnügy aktáit. A perújítás során az elsőfokú eljárásban K. Gábort tanúként hallgatták meg, Cs. Krisztiánt pedig tavaly emberölés helyett rablásban marasztalták el, és hatévi raboskodás után szabadlábra helyezték.
Az ügyész fellebbezésére a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a döntést, a megismételt elsőfokú eljárásban pedig ismét vádlott lett K. Gáborból, így végre egymás mellé ültethették a két elkövetőt, akiket a gyilkosság után több mint egy évtizeddel szembesítettek először egymással. Azt mindketten tagadták, hogy előre kitervelten ölték volnameg az áldozatukat, állításuk szerint csupán ki akarták őt fosztani. A 41 éves hajléktalant mindenki ismerte a környéken, hiszen a táborfalvi vasútállomáson a saját kocsijában lakott. 2000 nyarán elterjedt róla az a pletyka, hogy másfél millió forintot nyert a lottón. A nyomozás során kiderült, hogy ez nem volt igaz, ám akkoriban a környéken sokan – így az elkövetők is – hittek a mendemondának. A bíróság szerint számos bizonyíték támasztja alá: K. Gábor és Cs. Krisztián nemcsak azt határozták el, hogy kirabolják a hajléktalan férfit, hanem azt is előre eldöntötték, hogy végeznek vele.
Bizalmába férkőztek az áldozatuknak, akit 2000. szeptember 5-én arra kértek, hogy a Ladájával fuvarozza ki őket a tanyára, ahol alkalmi munkát kaptak. Az előre kiválasztott helyszínen aztán előbb ütni-verni kezdték a férfit, majd megrugdosták a földre zuhanó áldozatukat, végül késsel olyan súlyos sérüléseket okoztak neki, hogy néhány percen belül elvérzett. A holttestet a tanyán lévő kútba dobták. Átkutatták a Ladát, de nem találtak benne értékeket, majd elhajtottak a kocsival, amit nem sokkal később egy hamis megbízási szerződés felhasználásával értékesítettek.
A bíróság szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem lehetett megállapítani, hogy a gyilkosság pillanatában kinek a kezében volt a kés, amivel 21-szer szúrták mellkason az áldozatot, ám az kétségkívül bebizonyosodott, hogy a gyilkosságot K. Gábor és Cs. Krisztián közösen követték el,mégpedig úgy, hogy egyikük lefogta a védekezésre képtelen férfit, amásikuk pedig szúrt a fegyverrel. Az ítélet indoklása szerint így nem volt különösebb jelentősége annak, hogy a bűntársak megpróbálták a másikra kenni a gyilkosságot, illetve kölcsönösen azzal védekeztek, hogy a társuk fenyegetéssel és erőszakkal kényszerítette a bűncselekményben való részvételre. Az ítélet szerint a vádlottak akarat- és szándékegységben követték el a tettüket, így mindketten társtettesként felelnek az emberölés miatt.
K. Gábor ezúttal súlyosabb büntetést kapott, a most kiszabott hatéves fegyházbüntetésébe beszámították a letöltött 4 és fél évet. Cs. Krisztiánt 15 évi fegyházbüntetésre ítélték, egyúttal elrendelték az előzetes letartóztatását. Az ítélet nem jogerős, az ítélethirdetést végig jegyzetelő Cs. Krisztián felmentésért fellebbezett.