Elsorvasztott programok
Kulcskérdés, hogy a különböző programokban való részvétel (célzott többlettámogatás) miatt hogyan fogják meghatározni a hátrányos helyzet, illetve a halmozottan hátrányos helyzet fogalmát (HH/HHH). (A hátrányos helyzet azt jelzi, hogy a család nagyon szegény, a halmozottság pedig a gyerek szüleinek alacsony iskolai végzettségét jelöli. A szülők iskolai végzettségének hiánya és az ezzel együtt járó tartós munkanélküliség kihat a gyerek iskolai karrierjére. Ennek a fogalomnak a segítségével láthatóvá válik, mely iskolákban/osztályokban különítik el a szegény családokból érkező gyerekeket.) Az Equity Méltányos Közoktatásért Egyesület azt mondja, egyelőre még nem tudni, miként definiálja a kormány ezeket a fogalmakat. Aggasztóak ugyanakkor a korábban napvilágot látott elképzelések, amelyek a szegénységet a fogyatékossággal egy kategóriába sorolták, illetve azok, amelyek felpuhítanák a kritériumok bővítésével a fogalmakat (például a rendezetlen állampolgári státus vagy az árvaság is hátrányos helyzetnek számítana). Az Equity rámutat, a jelenlegi meghatározás 2013 szeptemberéig él, utána a gyermekvédelmi törvényben fogják szabályozni. – A különböző megvalósított esélyegyenlőségi és/ vagy ösztöndíjprogramok tapasztalatai azt mutatják, hogy felpuhítani nem érdemes ezt a kört, inkább az adatnyilvántartást kellene megbízhatóvá tenni – fogalmaznak az elemzők utalva arra, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekről szóló adatok a mai napig megbízhatatlanok.
A HH/HHH meghatározása kulcskérdés lesz akkor is, amikor a köznevelési törvényhez a végrehajtási rendeletet készítik az iskolai körzethatárokról. A korábbi közoktatási törvényben a körzethatárra vonatkozó paragrafusok tiltották, hogy az osztályokban és iskolákban növekedjen a szegény gyerekek aránya. (A viszonyítást mindig az adott település, illetve az iskolakörzet lakóinak szociális jellemzői adták.)
Az Equity kiemeli, hogy a körzethatárrendeletek eddig sem oldották meg az iskolák közötti szegregáció felszámolását. Várhatóan az iskolák államosítása után is mentesülnek az egyházi, alapítványi és egyes, önkormányzati fenntartásban maradó iskolák a szabályozás alól, pontosabban nem kell majd a környéken élő szegény, cigány gyerekeket oktatniuk – fűzik hozzá a Népszabadságnak adott elemzésükben.
A köznevelési törvényből kimaradtak kulcsfogalmak, és a hozzájuk kapcsolódó alapelvek: esélyegyenlőség, méltányos közoktatás, gyermekek mindenek felett álló érdeke, egyenlő bánásmód, integráció. Így nem került át a közoktatási esélyegyenlőségi terv készítésének feladata sem. (Ez korábban minden uniós és hazai támogatást igénylő településen kötelező volt, az önkormányzatoknak meg kellett tervezniük, miként segítik a hátrányos helyzetű csoportok minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférését, öt éven belül.) A közoktatási esélyegyenlőséggel foglalkozó szakértők feladatait a települési önkormányzatok alkalmazottai fogják ellátni – akik nyilván nem fogják szóvá tenni munkáltatójuk felé, ha sérülne bizonyos tanulók egyenlő bánásmódhoz fűződő joga. Az Equity ezenkívül azt is problémásnak látja, hogy az önkormányzati alkalmazottakat a Türr István Képző Központ képzi, és ez az intézmény biztosítja az esélyegyenlőségi mentorokat is.
– Sem a képzésről, sem a mentorokról nincs hír. Kérdés még, hogy ha az állam lesz a fenntartó, akkor kivel szemben kell majd a társadalom peremére szoruló csoportok oktatási érdekeit képviselni – mondják az elemzők. A szétvetés küszöbén áll az Integrált Pedagógiai Rendszer (IPR) is, amelyhez már több mint 1800 iskola csatlakozott az elmúlt években. (Ha egy iskola vállalja, hogy integráltan oktat eltérő szociális háttérrel rendelkező gyerekeket, akkor a többletmunkáért a pedagógusok jelentős bérkiegészítést kapnak, illetve a tanárok számára elérhetővé válnak az oktatást segítő modern pedagógiai eszközök, a módszertan.) Mint azt a Roma Sajtóközpont megírta, a 2013. évi költségvetési törvényben nincs elkülönítve az IPR működtetéséhez szükséges forrás. Az Equity felhívja a figyelmet, hogy ugyan ebben az évben hétmilliárd állt rendelkezésre, ám a támogatás igénylését biztosító miniszteri rendelet még mindig nem jelent meg. Ez azt jelenti, hogy a 2011/2012. tanévet decemberig finanszírozták. Kérdés, milyen eredményességgel lehet a programokat végrehajtani, ha azok gyakorlatilag utófinanszírozottá válnak, vagyis januártól például a pedagógusilletmények és a foglalkozások költségei még mindig nincsenek az intézményeknél. Az IPR-hez kapcsolódó támogató hálózat a közigazgatási tárcához tartozó Wekerle Sándor Alapkezelőbe került, ahol aztán teljesen leépült. Elmondható: az oktatási integráció ügyének szétzilálása már a szocialisták alatt elkezdődött, de 2011 óta már sem megbízható szakmai, sem finanszírozási háttere nincs a több tízezer hátrányos helyzetű gyereket érintő programnak – fogalmaz az Equity.
Ehhez képest nemzetközi konferenciákon ódákat zeng a kormány e programról. A társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár, Langerné Victor Katalin egy nemzetközi konferencián júniusban az IPR-t a szegregáció csökkentése érdekében hozott legfontosabb intézkedések között emlegette.
Amikor kiderült, hogy az Emmi nem kötött oktatási megállapodást számos alapítványi, illetve korábban egyházi fenntartóval, amelyek a szegény gyerekek oktatását tűzték célul, az okokat magyarázva a Magyar Narancs kérdésére Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár leszögezte, „a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek gondozására, nevelésére, oktatására természetesen vannak oktatáspolitikai tervek”.
– Maga a nemzeti köznevelésről szóló törvény is foglalkozik a kérdéssel, míg továbbra is léteznek azok a hazai és EU-projektek, melyek kimondottan a felzárkóztatást segítik (Tanoda programok, Arany János tehetséggondozó program stb.) – idézi Gloviczki válaszát a hetilap. Ez különösen érdekes annak a fényében, hogy egy közlemény szerint a több mint 4000 gyereket érintő Arany János Programirodát megszüntették. Az Equity úgy tudja,mindezt indok nélkül tették, a programok feladatai az Oktatási Fejlesztő Intézet (OFI) Tehetségfejlesztő Központjához kerültek.
– A felhívásból látszik, hogy a mentori tapasztalat egyáltalán nem feltétel – állítják az Equityben, hozzátéve, hogy a pályázatban a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek iskolai sikerességének kulcsát a „másság kezelésében” látja a kiíró.
A szegény gyerekek iskolai eredményeinek javításáért az Útravaló programban többletmunkát vállaló pedagógusok még mindig nem kapták meg a tavalyi tanévre járó pénzüket, sem a hátrányos helyzetű diákok az ösztöndíjukat. A gyerekek egy része már elballagott. Ezzel a programmal is büszkélkedett nemzetközi porondon a szakállamtitkárság.
Az építészhallgató
Egy nagyon szegény, hatgyerekes családból érkező diák az Igazgyöngy művészeti foglalkozásain eszmélt rá, hogy építészetet szeretne tanulni. Ahhoz viszont felvételi követelmény az ábrázoló geometria alapszintű ismerete, de ilyen tárgyat nem oktattak abban a középiskolában, ahol a diák tanult. Az Igazgyöngy támogatók segítségével állta a közeli városban tartott rajztanfolyamok költségeit, utazással együtt. Az alapítvány most is mögötte áll, mert a fiúnak még diákigazolvány kiváltására sincs pénze. Szeptemberben kezdi el az első évet államilag finanszírozott építészhallgatóként az egyik vidéki egyetemen.
