A Fideszen múlik, lesz-e jövőre államosítás

Végül majd a Fidesz-frakciónak kell eldöntenie, hogy tartja-e magát a kormány az ígéretéhez, és államosítja-e még ebben a ciklusban a kórházak után az egészségügyi szakrendelőket is.

Az egészségügyi tárcának már az eddig átvett intézmények is igen komoly terhet jelentenek, ezért mondhatta Cserháti Péter helyettes államtitkár nemrégiben, hogy a ciklus végéhez közeledve mégsem szorgalmazzák az intézmények átvételét. A szakrendelőket fenntartó önkormányzatok azonban eddig oly annyira készpénznek vették a rapid államosítást, hogy már idén se nagyon költöttek az intézményekre, mondván, azokat úgyis elviszi az állam.

Forrásaink lapunkat emlékeztették arra: a „totális államosítás” eszméje eredetileg sem a Szócska-csapaté volt, az elmúlt egy-másfél évben a Fidesz politikai akaratát hajtották végre, ezért az is logikus, hogy az államosítás utolsó lépcsőjéről szóló döntés is visszaszálljon a frakcióra.

A múlt hét végén, a szakdolgozók éves kongresszusán beszélt Cserháti Péter arról a lehetőségről, hogy esetleg mégsem veszik állami gondoskodásba 2013. január elsejétől a járóbeteg-ellátó intézeteket. A szakpolitikus úgy fogalmazott, hogy mivel közeleg a politikai ciklus vége, „jövőre ebbe teljes gőzzel nem lehet belemenni”, hiszen itt még a kórházakénál is heterogénebb a fenntartói szerkezet. Így január 1-jével csak azoktól veszik át ezt a területet, akik mindenképpen le akarják adni a feladatot.

Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke egyáltalán nem örül a szakrendelők államosításával kapcsolatos bizonytalanságnak. Azt mondta: nem lenne helyes, ha az intézmények az önkormányzatok nyakán maradnának. Véleménye szerint valamennyi egészségügyi feladattól meg kéne szabadítani a településeket. Arra a kérdésünkre, hogy mégis, akadna-e a szakrendelőjéhez ragaszkodó önkormányzat, mint amilyen például a veresegyházi volt, azt válaszolta: meglehet, de az csak olyan lehet, amelynek a szakrendelőjéhez legalább 70 ezer ember tartozik, az ennél kisebb területi ellátási kötelezettségűek ugyanis veszteséget termelnek a helyhatóságoknak.

Mostanáig a kórházakhoz tartozó vagy megyei fenntartású szakrendelők kerültek állami tulajdonba, azaz körülbelül 160-200 intézmény. És legalább még egyszer ennyi maradt az önkormányzatoknál. Lapunk úgy tudja: Cserháti Péter bejelentésével a szakdolgozói kongresszuson kicsit előreszaladt, mert a szakrendelők államosítását csak a Fidesz-frakció várhatóan a jövő héten esedékes döntése után fújhatja le a kormány. Ugyanakkor már készülnek a hatásvizsgálatok arról, milyen következményekkel járhat, ha nem államosítják a járóbeteg-ellátókat.

Ez a helyzet rendkívül kedvezőtlen a szakrendelők számára. Az önkormányzatok évente 80 milliárdos támogatással egészítették ki működési költségeiket. Ez a pénz idén már hiányzott. A szakrendelők döntés- és önrészvállaló tulajdonos híján kimaradtak az adósságrendezési eljárásokból és a különféle pályázatokból is.

A szakrendelők nem tudtak fejleszteni sem, mert nem volt senki, aki önerőt biztosítson a pályázatokhoz
A szakrendelők nem tudtak fejleszteni sem, mert nem volt senki, aki önerőt biztosítson a pályázatokhoz
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.