A levéltárban nincs nyoma verdiktnek

A Magyar Országos Levéltár csupán a másodfokú jogszolgáltatási szervek – tehát a Népbíróságok Országos Tanácsa és a Népfőügyészség – iratait őrzi, ezek között pedig nem található Csatáry László büntetőügyére vonatkozó irat – tájékoztatta lapunkat Csízi István, a levéltár megbízott főosztályvezetője. Az egykori kassai gettóparancsnok csaknem 16 ezer zsidó deportálásában működött közre, és ezért ott őt halálra ítélték. Balassa Zoltán kassai történész szerint azonban Magyarországon is született ellene verdikt – a férfit húsz év börtönbüntetéssel sújtották –, de ennek egyelőre nincs nyoma.

Csatáry egyébként nem várta meg a felelősségre vonást, hanem Kanadába távozott, ahol 1955-ben állampolgárságot is kapott. Később kiderült, hogy a bevándorlásakor hamis adatokat szolgáltatott a náci megszálló erőkkel való együttműködéséről, és emiatt megfosztották az állampolgárságától. Ezt követően 1997-ben önként elhagyta az országot: konzuli jogsegély keretében visszatért Magyarországra. A ma már 97 éves férfi ellen a Simon Wiesenthal Központ 2011 őszén tett feljelentést, és ellene – bár a bűnösségét tagadja – büntetőeljárás folyik. Az eljárás szempontjából érdekes lehet, hogy az egykori gettóparancsnokot valóban elmarasztalták-e Magyarországon, bár bírósági források szerint a távollétében hozott ítélet végrehajtása kétséges. A mai szabályok szerint ugyanis ilyen esetben valószínűleg perújításra lenne szükség. Tudósítónk kérdésére azonban a Pécsi Törvényszék elnöke korábban közölte, hogy a verdiktnek ott nincs nyoma, a Kúria sem tud ilyen ügyről, és a megyei levéltártól ugyanezt a tájékoztatást kapta. Csatáryt nem találták sem az egyes büntetőügyeket rögzítő lajstromkönyvben, sem az eljárás alá vontak nevét tartalmazó névmutatókönyvben. Most kiderült, hogy az országos levéltárban sincsenek iratok a vélelmezett perről.

Forrásaink ezzel kapcsolatban jelezték: a legvalószínűbb az lehet, hogy Csatáryval szemben Magyarországon nem hoztak ítéletet. Ezt valószínűsíti, hogy a gettóparancsnok a jelenlegi Magyarország területén kívül követte el a háborús bűncselekményeket. Az sem tűnik életszerűnek – fogalmaztak informátoraink –, hogy egy Veszprémben elfogott háborús bűnöst Pécsett ítéltek volna el. Ennek a korabeli szabályok szerint sincs ésszerű magyarázata. Ennek ellenére szakértők további kísérletet tesznek rá, hogy a vélelmezett ügy nyomára bukkanjanak.

Tűt a szénakazalban?

Balassa Zoltán a közelmúltban szerezte azt az információt, amely szerint az emberiség elleni bűncselekmény miatt gyanúsított Csatáry Lászlót 1945 júniusában Veszprémben letartóztatták volna, majd nem sokkal később Pécsen húszévi börtönbüntetésre ítélték. A kassai történész ezt a ZAS (Zpravodajská agentúra Slovenska) szlovák hírügynökség korabeli tudósítása alapján derítette ki, amely annak idején a Východoslovenská Pravda regionális lapban jelent meg. A beszámoló szerint „Csatáry kapitánynak, a közismert nyilasnak a tetteit jól ismerik Kassán, ezért a közvélemény teljes joggal követeli, hogy fasiszta tevékenysége miatt itt is állítsák népbíróság elé”.

Balassa Zoltán lapunknak nyilatkozva közölte azt is, hogy Görög Arthúr, a kassai Zsidó Tanács volt tagja egyik visszaemlékezéseiben részletesen írt Csatáry László gettóparancsnok embertelenségeiről, s megemlítette azt is, hogy1945-ben Veszprémben letartóztatták őt, majd pedig elítélték.

– Eddigi ismereteim szerint Csatáry azonban a tárgyalás előtt valószínűleg megszökött, s hamis – vélhetőleg jugoszláv – útlevéllel Kanadába jutott. Távollétében 1948. június 8-án Kassán a csehszlovák népbíróság kötél általi halálra ítélte – tette hozzá a szakértő. Elmondta azt is, hogy a megtalált tudósítás fénymásolatát, továbbá a kassai verdiktet, a tanúk vallomásait, valamint a többi dokumentumot eljuttatta Gellért Ádám nemzetközi jogásznak.

Újabb megkeresésünkre Balassa Zoltán hétfőn kifejtette: már őt is tájékoztatták arról, hogy a magyarországi tárgyalásnak nincs semmi nyoma, ezzel kapcsolatban semmilyen iratot sem találtak a levéltárakban. Ő ennek ellenére sem merné teljes bizonyossággal állítani, hogy nem volt tárgyalás és ítélet, mert Görög Arthúr információi megbízhatóak, erről már sokszor megbizonyosodott. Másrészt a kassai levéltárból is tűntek el dokumentumok – tette hozzá –, valószínűleg 1996-ban, amikor a kanadai hatóságok Csatáry viselt dolgait kutatták. Ilyesmi Magyarországon is előfordulhatott. Ezért érdemes tovább kutatni, habár ez olyan, mintha tűt keresnének a szénakazalban – vélekedett a történész. (Pozsonyi tudósítónktól)

Július 18. Csatáry távozik a Budapesti Nyomozó Ügyészség épületéből
Július 18. Csatáry távozik a Budapesti Nyomozó Ügyészség épületéből
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.