Bakancsos túra zsidózással

– Akkor mehetünk? – kérdezi a negyvenfokos melegben is talpig feketébe öltözött férfi szombat délután a fővárosban, a Kodály köröndnél. Társa, valami parancsnokféle, biccent csupán, mire felharsannak innen is, onnan is a vezényszavak. „Lépés, in...dulj!” Parancs- és dobszóra lódul neki a fekete sereg, hogy a Hősök terén megünnepeljék a betiltott Magyar Gárda alapításának ötödik évfordulóját.

Lobognak a forró szélben az árpádsávos zászlók, gyöngyözik a menetelők homloka, feszülnek a méretes bicepszeken a Magyar Gárda feliratú karszalagok. Kicsit összevissza lépkednek, kicsit kusza az alakzat, de amit akarnak, elérik így is: rossz érzéseket kelt, ahogy dübörögnek a bakancsok az aszfalton. Baljósabbá teszi a sereg vonulását a menetet vezető – persze: nemzeti érzelmű – motorosok gépeinek morajlása. – Kik ezek az emberek? – kérdezi mosolyogva angolul egy turista, és máris kattintgatja fényképezőgépét.

– Fasiszták – néz a szemébe mosolytalanul a kutyáját az Andrássy úton sétáltató férfi. – Fasiszták. Nácik. – Maga meg zsidó – riposztozik a menetet fényképező, jobbikos egyenpólót viselő szimpatizáns, és a turista felé fordul. – Nem nácik. Hazafiak. Hősök. Heroes! Understand? Közben rendületlenül dübörögnek a bakancsok, lobognak a zászlók, feszülnek a bicepszek. A büszkén menetelők lépte csak a Hősök teréhez közeledve bizonytalanodik el.

– Nácik, haza! Nácik, haza! – skandálja maroknyi, a villák kerítéséhez szoruló ellentüntető. A fekete sereg meglepettsége másodpercekig tart csupán. – Adjon az Isten! – üvölt fel egy parancsnokféle. – Szebb jövőt! – ordít egy emberként a sereg, és a hangorkán elnyomja az ellentüntetők kiáltásait. A menet halad tovább, de néhány provokátor lecsap a demonstrálókra. – Hát te, még itt vagy, zsidó!? – bök egyikük a kormány- és szélsőjobbellenes akcióiról elhíresült, kipát viselő Dániel Péter ügyvédre, aztán felröhög. – Nem azt mondtad, hogy Izraelbe mész? Hát miért nem húzol oda, de villámgyorsan?

A provokátor „bátorságán” a társai is felbátorodnak. Habzó szájjal zsidóznak, fényképezik, fenyegetik, az ellentüntetőket. A rendőrök kevés sikerrel próbálják csitítani őket. A demonstrálók szó nélkül tűrik az átkokat, szidalmakat, csak Dániel Péter ül fel – talán nem véletlenül – a provokációnak, és bonyolódik gyomorforgató vitába a szélsőségesekkel. A menet közben nem lassít, és eléri a Hősök terét. Az ellentüntetők között álló Horváth Aladár, a Polgárjogi Mozgalom elnöke hitetlenkedve ingatja a fejét:

– Csak mi látjuk, hogy világbotrány ez!? Hát náciegyenruhára hajazó öltözékben feszítő sereg masíroz Budapest belvárosában! Felsorakoznak a szélsőségesek, egyebek mellett a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület, a Magyar Nemzeti Gárda egységei a Hősök terén. Másmás egyenruhát viselnek, de ez semmin sem változtat. Így is, úgy is azok, amik: a betiltott szervezet gárdistáinak látszó gárdisták. Elfoglalják a helyüket, a színpadra pedig szónok érkezik. Hogy mit mond, arra kevesen figyelnek, mert a tér sarkán ekkor mozgolódás támad. Az ellentüntetők – lehetnek vagy negyvenen – a rendezvény felé igyekeznek.

Mennének beljebb, hogy torkuk szakadtából üvöltsék, elég volt ebből, de útjukat állja a rendőrökből és a seregszemle rendezőiből álló sajátos sorfal. – Álljatok meg, zsidók! – mondja a demonstrálók előtt álló rendezők egyike. – Ide csak magyarok léphetnek be! Állóháború alakul ki a tér sarkán. Az ellentüntetők nem mozdulnak, a rendezők sem engednek. A viszonylag békés patthelyzetre, hosszú percek múltán, az egyik szélsőséges un rá. Kiszúr magának egy roma demonstrálót, és elé penderül: – Na mi van, cigány? – fröcsögi a képébe egy centiméterről a kis termetű, napszemüveges ember, aztán perceken át a legmocskosabb, legaljasabb szitkok tömegét zúdítja rá.

Eléri célját. Kiszemeltje elveszti a türelmét, és fölé tornyosul, rárontana, ha társai nem fognák vissza. Több sem kell a provokátornak, máris rendőrért kiállt röhögve: – Intézkedést kérek, ez a cigány rám támadt! Röhög még akkor is, amikor a tüntetők, engedve a rendőri kérésnek, a Szépművészeti Múzeum előtti területre hátrálnak. Közben egymást váltják a szónokok a seregszemle színpadán. Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vezetője kerül sorra, és a haza végveszélyéről beszél meg arról: Ceglédnek, Devecsernek – ahol szélsőségesek romákat fenyegettek – lesz folytatása.

Érkezik aztán Vona Gábor, a Jobbik elnöke is, és nem váratja néhány százfős hallgatóságát, hamar megadja nekik, amire várnak. Beszél az unióról, amely szerinte elveszi a magyar földet, veszélyes „cigány népszaporulatról”, amire megoldást kell találni. A Vona által fölhergelt gárdisták eufóriáját aztán ifj. Hegedűs Lóránt teljesíti ki, izraeli országhódítókról értekezik, átkozza a Mazsihiszt a „nemzet lelkésze.” A szónokok aztán kifogynak a szóból. Hátrahagyják az „ünnepet”, hallgatóságukat, a „hazafiak seregét.” Csak a gárdistának látszó gárdisták maradnak. S maréknyi ellentüntető.

A Szépművészeti Múzeum előtti területen hat ember áll egy Demokratikus Koalíció XIII. kerület feliratú tábla alatt. Hamar kiszúrják őket a program nélkül maradt szélsőségesek. Feléjük iramodnak, ám mire odaérnek, már a rendőrök sorfala védi a demonstrálókat. Egy fenyőhöz szorulva, rendőrök gyűrűjében maroknyi tüntető – a „körön” kívül pedig harmincnegyven szélsőséges. Percről percre jobban szórakoznak a biztonságos kelepcébe szorultakon. – Ássatok sírt, és feküdjetek bele, zsidók! – üvölt oda nekik egy férfi. – Megy a gőzös, megy a gőzös... de nincs retúrjegy – énekli egy másik. Alig húszéves srác hallgatja a kiáltásokat, de ő nem szól.

Csak néz rezzenéstelen arccal, félelmetes tekintettel mered a bent rekedtekre. Torkán tetoválás: Sieg Heil. Füle mögött a Heil Hitlerre utaló 88-as számot hirdeti, a karját pedig a Führer arcképe díszíti. Meredten, vészjóslón néz akkor is, amikor a rendőrség elszánja magát: a csapdába került demonstrálókat körbefogva a kisföldalatti állomására kísérik. Rendőrök gyűrűjében lépkednek lefelé az ellentüntetők lépcsőkön, fentről nézik őket a szélsőségesek. Van, aki leköp rájuk, más csak gúnyosan röhög a menekített embereken. Aztán „szép volt fiúk” kiáltással gúnyolódnak a megállóból visszatérő rendőrökön. Hat óra után kiürül a Hősök tere. Nyoma sincs már a gárdistáknak, zászlóknak, egységeknek, elhalt a bakancsok dübörgése, a szónokok mocskolódása. Csak a turisták maradnak.

Négy embert állítottak elő

A BRFK közleménye szerint a rendezvényen egy külföldi és két magyar állampolgárságú ellendemonstráló nőt, valamint egy – információink szerint „anarchista” újságírókba, rendőrökbe, tüntetőkbe, ellentüntetőkbe egyaránt „belekötő” – férfit állítottak elő rendzavarás szabálysértés miatt. Az érintettek a jogszabálysértő magatartásukat a rendőri felszólítás ellenére sem fejezték be. Ellenük szabálysértési eljárás indul. A BRFK tájékoztatása szerint a rendezvény biztosítása során rendkívüli esemény nem történt.

MSZP: Szégyen az országra nézve

Az MSZP a Magyar Gárda szombati rendezvényével kapcsolatban arra szólította fel a kormányt, hogy „ne adjon teret az ordas szélsőségeknek”, és alkosson olyan világos jogszabályi környezetet, amely „határozottan megtiltja a kirekesztő eszméket hirdető szervezetek utcán való masírozását és ténykedését”. Az ellenzéki párt közleményében az egész országra nézve szégyennek nevezte a Magyar Gárda megalakulásáról megemlékező fővárosi rendezvényt, valamint azt, hogy egy betiltott félkatonai szervezet a jogszabályokat kijátszva menetelhet a nyílt utcán, félelmet keltve. Az MSZP szerint álságos, hogy a szélsőjobboldali demonstrációt azért lehetett engedélyezni, mert nem a betiltott Magyar Gárda szervezte. „A fideszes hatalomgyakorlók tudják ezt, de sunyi módon elfordítják a szemüket, vagy talán még oda is kacsintanak” – áll a közleményben.

Magyar gárdisták, a „hazafiak serege”
Magyar gárdisták, a „hazafiak serege” FOTÓ: MÓRICZ SIMON
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.