Bár a dobozon feltüntetett márkanév ugyanazt a hatóanyagot jelenti, mint amit a más elnevezésű buborékcsomagolás takar, a gyógyszergyártói szövetségek szerint ez példátlan eset, amely veszélyezteti a gyógyszer biztonságos alkalmazását. A Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetsége és az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete felügyeleti eljárást kezdeményezett az emberi erőforrás miniszternél az érintett forgalmazó ellen.

Az ominózus gyógyszerdoboz

Információink szerint voltak olyan betegek, akik visszavitték a készítményt a patikákba, mert nem hitték, hogy az van a dobozban, amit az orvos felírt a vérnyomásukra. Mások attól féltek, hogy öszszekeverik majd más gyógyszereikkel, ha elfoszlik a papírdoboz, és voltak olyanok is, akik hamisítványnak vélték a készítményt. A szóban forgó Nebacop nevű szer forgalmazója áprilisban nyert az egészségbiztosító vaklicitjén, olyannyira, hogy a következő hat hónapra ez lett az egyetlen gyógyszer, amely felírható a magas vérnyomásra a közgyógyellátottaknak. (A Nebacopot 15 ezer közgyógyellátott beteg szedi.)

Az érintett cégnek a vaklicit megnyerése után szinte azonnal beszerzési gondjai adódtak, de miután ellátási kötelezettség terhelte, próbált más európai piacokról szerezni gyógyszert. Végül Németországból vásárolta meg a készítményt. A szer hatóanyaga ugyanaz volt, mint amivel tendert nyert, de más márkanév és német felirat szerepelt a csomagoláson.

Lapunknak Patay Árpád, az érintett cég ügyvezetője azt mondta: az egészségbiztosítótól és a gyógyszerészeti hatóságtól kértek állásfoglalást arról, hogy az adott körülmények között miként hozhatják forgalomba a német piacról beszerzett gyógyszert. A cég mindenben a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) útmutatásai alapján járt el.

A hivatal szakemberei írták elő az újracsomagolást, azaz hogy magyar feliratú dobozba rakják át a buborékcsomagolású tablettákat, és külön tájékoztatót helyezzenek el a dobozban. Ők ennek tettek eleget. Két dolog közül választhattak: vagy nem lesz szívgyógyszer a patikában, vagy beszerzik a szert, és újracsomagolják. Hozzátette: a cég megfizette a történtek árát, mert a német piacon drágábban tudták megvásárolni a gyógyszert. Csak így tudták kedvező áron biztosítani a folyamatos és biztonságos gyógyszerellátást.

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) a gyógyszergyártói szövetségek aggodalmát osztja. Szerintük a hasonló helyzetekben a hatóságoknak van más lehetőségük is, mint hogy aláássák a gyógyszerek biztonságossága iránti bizalmat. A gyógyszerhamisítás ellen küzdő szervezet arra építi a kampányát, hogy a fogyasztók vegyék észre, ha valami gyanús a gyógyszeren. Ha valami más van írva a dobozra és más belül, akkor inkább ne használják a szert. Csak azt az orvosságot szabad bevenni, amelyen tökéletes minden felirat. Állítják: az, hogy ebben az esetben a dobozba beleraktak egy tájékoztatót, amit sem a laikus, sem a gyógyszerész nem tudott ellenőrizni, megingatja a bizalmat a betegekben, hogy a patikából csak eredeti, jó minőségű készítményhez juthatnak.