Elveszett gyerekek
Rámutatott: Magyarországon olyan iskolarendszer van, amelyik Európában a legkevésbé képes arra, hogy a társadalmi hátrányokat az oktatáson keresztül csökkentse. Beszélt a szétaprózott rendszer felülvizsgálatának szükségességéről, illetve bírálta a felemás módon megvalósuló államosítást – az iskolák működtetése ugyanis az önkormányzatoknál marad. Kritizálta a szakképzési idő négyről három évre csökkentését, a szakiskolai közismereti tananyag csökkentését. Szkeptikusan szólt a pedagógus-életpálya-modell bevezetéséről, amelynek jövő évi fedezetét ugyan elkülönítették a 2013-as költségvetési tervezetben, de hiányzik az a mérési-értékelési rendszer, amellyel a fizetésben jelentkező pluszpénzt valóban a jól teljesítő tanárok kapnák meg.
– Még nem lehet tudni, menynyi lesz a tananyag a különböző évfolyamokon, azt ugyanis azok az egységes kerettantervek szabályozzák majd, amelyek még nem készültek el – így reagál Szüdi János közoktatási szakértő Pokorni felvetéseire. Maga szomorúnak tartja, hogy az iskolák csak tíz százalékban térhetnek el a „rájuk kényszerített” tantervtől, ezzel szinte minden önállóságuktól megfosztották őket. – Emiatt nem lehet majd egyéni útvonalat rajzolni a tanulóknak. Minden gyerek más és más, egyetlen uniformizált tantervvel nem lehet kibontani a tehetségüket. Az egyik gyerek az irodalmat szereti, a másik matekot, de akkor még a tanulási nehézségekkel küszködő gyerekekről nem is szóltunk.
Holott a gyerekek különböző érettségi fokkal kezdik meg az iskolát, ami nagyjából az ötödik évfolyamra „simul ki”. Az egységesített tanterv ugyanakkor lehetetlenné teszi a különbözőségekre való reagálást – fogalmaz Szüdi János, aki Pokorni kritikáit kiegészíti egy új szemponttal: az, hogy mit tanítanak a gyerekeknek, az – az egységes tanterven és a NAT-on kívül – a tankönyveken múlik majd. Csakhogy a kormány nyáron úgy módosította a vonatkozó jogszabályokat, hogy a miniszter megkerülheti a tankönyv akkreditációs procedúrát, s maga is tankönyvvé nyilváníthatja a számára kedves szerzők műveit.
A közoktatási szakértő visszautal Pokorni azon felvetésére, hogy a magyar iskolarendszer a legkevésbé képes kiegyenlíteni az otthonról hozott hátrányokat. Ezt ugyanis oktatásszociológusok már az 1970-es években megállapították, pedig akkor még az összes iskola állami fenntartású volt. Az államosításnak tehát – akármit mondjon is róla a kormányzati kommunikáció – a hátránykiegyenlítéshez nincs köze. Emlékeztet: 1993 óta viszont valódi esélyteremtés zajlott, amit igazol az is, hogy egy korosztálynak már nemcsak – mint korábban –a fele, hanem a háromnegyede érettségit tesz. Az új köznevelési törvény azonban visszafordítja ezt a folyamatot.
Az esélyteremtő programok leállnak, a kompetenciák fejlesztése háttérbe szorul annak ellenére, hogy a legutóbbi nemzetközi mérések kimutatták: a leghátrányosabb helyzetű csoportoknál javult az olvasási, szövegértési készség a korábban elindított reformoknak köszönhetően. Ezeket az eredményeket kényszeredetten bár, de még Hoffmann Rózsa is elismerte. Ami pedig az elaprózott iskolarendszert illeti, Szüdi véleménye az: az előző kormány megpróbálta ösztönözni az önkormányzatokat a társulásos működtetésre. Csakhogy épp a Fidesz miatt nem lehetett kötelezni őket, hiszen meg sem szavazták az erre vonatkozó előterjesztést.
Ehhez képest álságos a központosítás, amit ráadásul úgy hajtanak végre, hogy semminek nincs valódi gazdája – az állam ugyanis a szakmai irányítást az állami iskolafenntartóhoz helyezte, az épületek fenntartását viszont a településeknél hagyta. A Pokorni által is bírált tanári életpályamodellel kapcsolatosan Szüdi János drámaian fogalmaz: „Ez vérdíj a megmaradóknak” – mondja. Szüdi egy korábban a Galamuson megjelent elemzésében már kifejtette, hogy „az intézményrendszer átalakításának tisztázatlan kérdései, az államosítással együtt járó intézménybezárások, összevonások lehetősége, a pedagógus-életpálya nyújtotta munkateher-növelés lehetősége hosszú ideje előrevetíti a munkahely elvesztésének rémét”. Szerinte akár harmincezer pedagógus és más technikai feladatot ellátó szakember is utcára kerülhet.
