Jogellenes a kényszerű nyugdíj
A felperes a Kaposvári Törvényszék címzetes táblabírája, akit 62 évesen küldték nyugdíjba, és egyike azoknak – ők több mint százan vannak –, akik emiatt munkaügyi pert kezdeményeztek.
Az elsőfokú ítélet gyakorlatilag azt jelenti, hogy a visszamenőlegesen hatályon kívül helyezett jogszabály alapján történt felmentések törvényellenesek. Amennyiben a verdikt jogerőssé válik, azt a bíróság megküldi az államfőnek, akinek a bírák jogállásáról szóló törvény alapján intézkednie kell majd a felperes bírói jogviszonyának helyreállításáról, tehát ismét ki kell neveznie őt.
A kaposvári bírónőt július 6-i dátummal mentette fel a köztársasági elnök, majd tíz nappal később a Kaposvári Törvényszék elnöke, s a felmentési ideje október elsején kezdődött volna meg. Az ítélet indoklása során elhangzott: az Alkotmánybíróság (AB) visszamenőleges hatállyal szüntette meg a 62 év feletti bírók nyugdíjazásáról szóló törvényt, és a tárgyaláson a törvényszéket és az Országos Bírósági Hivatalt (OBH) egyaránt képviselő ügyvéd is elismerte a kereset jogalapját.
A mindössze 15 percig tartó tárgyalás után az ügyvéd az MTI kérdésére elmondta: tudomása szerint ez az első ítélet az életkoruk miatt felmentett bírák ügyében. A tárgyalás során a törvényszék és az OBH képviselője először egyezségi ajánlatot tett, amely szerint a felperessel közösen kérni kellene a per szüneteltetését mindaddig, amíg az AB döntése miatt szükséges jogszabályváltozás megtörténik, illetve az Európai Bíróság is állást foglal ebben a kérdésben. A bírónő azonban nem fogadta el az ajánlatot, ezt követően az ügyvéd pedig úgy nyilatkozott, hogy nem vitatja a kereset jogalapját, de álláspontja szerint nem lehet hatályon kívül helyezni a felmentő határozatot, vagyis helyreállítani a bírói szolgálati viszonyt.
A Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróságon csütörtökön két további, szintén kaposvári bírókat érintő felmentési ügyet is tárgyaltak. Az egyik ügyben a Kaposvári Törvényszék egyik tanácselnök bírája esetében – aki szintén idén tölti majd be a 62. életévét – a felmentését is jogellenesnek ítélték, egy tanácselnök-kollégája perében pedig a tárgyalást szeptember közepére napolták el.
Körülbelül 150 munkaügyi per indult a bírói szolgálati jogviszony megszüntetése miatt, de eltérő kereseti kérelmekkel. Az OBH közleménye szerint a perekben a hivatal azonos elvek szerint kialakított jogi álláspontot képvisel. Az ügy érdemét illetően elismeri, hogy a bírói szolgálati jogviszony megszüntetése jogellenesnek minősül, de ennek jogkövetkezménye (például a bíró ismételt kinevezhetősége) tekintetében az egyedi ügyekben, a felperesek jelentősen eltérő kereseti kérelmeinek tartalma alapján alakítja ki az adott perben képviselt egyedi jogi álláspontját. Az Országos Bírósági Hivatal ugyanakkor nyitott a felperesek egyezségi ajánlatára, természetesen a közpénzekkel való felelős gazdálkodás követelményeit szem előtt tartva. A csütörtöki két döntés kapcsán az OBH leszögezi: az ítéletek rendelkező részében a hivatal jogi álláspontját a bíróság nem fogadta el. Az esetleges fellebbezésről azonban majd az írásba foglalt határozat indokolásának ismeretében határoznak.
Az érintett bírák természetesen üdvözlik a döntést, de az AB-határozat alapján, forrásaink szerint, nem is születhetett volna más verdikt. Abban ugyanakkor az igazságszolgáltatás függetlenségének igazolását látják, hiszen korábban maga a miniszterelnök szögezte le, hogy a bírák nyugdíjrendszere az AB-döntés után is változatlan marad. A kormányfő csak azt ígérte, hogy őszre a hatályos szabályozást összhangba hozzák az alkotmánybírósági határozattal. Egyébként úgy tudjuk, az OBH – amely a bíróságokat érintő peres ügyekben általában maga látja el a képviseletet – azért bízott most meg egy ügyvédi irodát, mert a látszatát is kerülni akarták annak, hogy az eljárást befolyásolni kívánják.
Kérdéses, hogy visszakaphatják-e posztjukat
A döntés egyelőre nem jogerős, és azt sem tudni, hogy annak a többi folyamatban levő perre milyen hatása lesz; vannak olyan bírák, akik nem akarnak visszakerülni, csupán kártérítést kérnek. Az viszont indokolt kérdés, hogy mi lesz akkor, ha sorozatosan a csütörtökihez hasonló ítéletek születnek. A kényszernyugdíjazott bírák között ugyanis számos olyan volt vezető van, akinek a posztját már betöltötték. Az AB-határozat – és a mostani verdikt – után egyébként még az új vezetők legitimitása is kétséges lehet. Forrásaink ezzel kapcsolatban ellentmondóan nyilatkoztak. Van olyan munkajogász, aki úgy véli, csak a bírói jogviszony helyreállításáról lehet szó, így senkit nem kell a korábbi tisztségébe visszahelyezni.
Mások viszont úgy vélik, miután korábban határozott időre szóló vezetői kinevezést kaptak, s onnan állították fel jogellenesen őket, az eredeti tisztségüket kell visszakapniuk.
