Egy bírónak címezték a Sukoró-ügyet?
Tehát azzal, hogy Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a fővárosból ide tette az ügyet, lényegében egy bíróra szignálta azt. Pongrácz Zsolt azonban cáfolta ezt, mondván, indokolt esetekben a vonatkozó törvények figyelembevétele mellett eltérhetnek az ügyelosztási rendtől; ez idén már 9-10 esetben megtörtént, ilyenkor a szempont a tanácsok közötti arányos munkateher biztosítása.
A Sukoró-ügyben hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt a Központi Nyomozó Főügyészség – a törvényes határidőn túl – július közepén emelt vádat. A Fővárosi Törvényszék illetékese a vádirat beérkezését követő 24 órán belül – tehát annak tartalmának érdemi mérlegelése nélkül – kérte az OBH elnökét arra, hogy a törvényszék rendkívüli leterheltségét figyelembe véve helyezze át az egyébként rendkívül bonyolult ügyet. Ebben tanúk és szakértők tucatjainak meghallgatását indítványozza az ügyészség, a nyomozati anyag pedig meghaladja a harmincezer oldalt.
Az eljáró tanács személyi összetétele az ügy megfejtése szempontjából nem mellékes ugyan, de sokkal érdekesebb, hogy hány tanácsra szignálhatják az ügyet végül. Ha ugyanis csak egyre, miként az ügyelosztási rendből kiderül, aligha valószínű, hogy mindez az ügy gyorsabb befejezéséhez vezetne. Érdekes az is, hogy a Fővárosi Törvényszék, ha leterheltségre hivatkozik, miért tartja több bíráját is kiküldetésben más bíróságokon, ahelyett hogy a terhelést csökkentendő, visszahívná őket?
Az ügyelosztási rendtől történő eltérésre a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011-es törvény ad lehetőséget az ügyek munkaigényességének, az ügyérkezés statisztikai adatainak figyelembevételével. A Szolnoki Törvényszéken – az ügyelosztási rendben megjelölt tanács mellett – több tanács is bírál el vagyon elleni bűncselekményt. 2012-ben eddig 9-10 esetben tértek el az ügyelosztási rendtől, ebben az ügycsoportban – áll a kollégiumvezető által küldött válaszban, amely leszögezi: az OBH elnöke a Szolnoki Törvényszéket jelölte ki illetékes bíróságként és nem az ügyben eljáró bírót. A vonatkozó törvény által megjelölt szempontok azonban nagyrészt szubjektívek, így az ügyelosztási rendtől való eltérés is az, általánosságban felmerül tehát a kérdés: mi értelme van a bíróságok saját belső ügyszabályozásának, ha attól bármikor könnyű szerrel el lehet térni?
Mivel a kijelölő határozat még nem emelkedett jogerőre, így egyelőre nem tudják, melyik büntető tanács fogja tárgyalni az ügyet. A vádlottak egyébként megfellebbezik az áthelyezést elrendelő határozatot, így az eljáró tanács egy ideig hivatalosan biztosan nem lesz kijelölve.
Az ügy főbb vádlottjai, Tátrai Miklós, Császy Zsolt és Markó Andrea, a telekcsere-szerződésben állami oldalról közreműködők sérelmezték, hogy a Fővárosi Törvényszék 24 órán belül kérte az áthelyezést. Sérelmezték azt is: egy vidéki bíróság jelentősen megnehezíti a vádlottak és a tanúk megjelenését, és növeli a költségeiket. Ebből a szempontból Szolnok „jó választás” is lehet, hiszen viszonylag közel van Budapesthez.