A vádlottak között van a bűnszervezet jelenleg lakhelyelhagyási tilalom alatt álló vezetője,N. Lajos társadalombiztosítási tisztviselő, valamint az adóhatóság egy osztályvezetője, három végrehajtási ügyintézője, egy kijáró végrehajtó, egy árverési ügyintéző és egy ügyvéd – ők nyolcan alkották a bűnszervezet központját. A vádirat szerint öt év alatt bizonyíthatóan 35 cég és tíz magánszemély adóügyében igyekeztek – többnyire sikerrel – befolyásolni az adóeljárás kimenetelét.

Az APEH-maffia azoknak az adóproblémákkal küzdő vállalkozásoknak, amelyek továbbra is fenn akarták tartani működésüket, pénzért elintézte, hogy halasztási és más kedvezmények iránti kérelmük kedvező elbírálás alá essen. Ismertségüket kihasználva, kisebb ajándékokkal és más juttatásokkal elérték például, hogy a céggel szemben az előírt határidőnél később bocsássanak ki inkasszót.

Más esetekben (amikor az adóhatóság által vizsgált cég már nem kívánta folytatni addigi tevékenységét) úgy terelték az eljárást, hogy a cég adótartozásának fedezete „ismeretlen maradjon az adóhatóság előtt”, így azokat a cég tulajdonosai következmények nélkül eladhatták. Mivel ezekben az esetekben az adózó az adótartozást megfizetni nem tudta, a céggel szemben felszámolási javaslat készült, vagy „behajthatatlanság” címén törölték a cég tartozását.

Több alkalommal úgy segítettek a hozzájuk forduló ügyfeleknek, hogy az adóhatóság által lefoglalt ingó s ingatlanok foglalását kenőpénzért megszüntették, vagy ha ez nem volt biztonságosan megvalósítható, akkor a bűnszervezethez tartozó ügyintéző segítségével a végrehajtás során a piaci értékük töredékéért értékesítették az érintett cég tulajdonosainak, vagy az általuk kijelölt személyeknek.

E bűnszervezet azonban kapható volt arra is, hogy az őt megbízó (lekorrumpáló) cég konkurenseinek a működését lehetetlenítsék el állandó adóvizsgálatokkal és más ellenőrzésekkel.

A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint az adóhatóság (és így az állami költségvetés) a bűnszervezet tevékenységével összefüggésben 150 millió forint bevételtől esett el. A korrupt vezetőket és ügyintézőket szolgáltatásaikért összesen mint 11 millió forinttal vesztegették meg.

A rendőrség még 2010 elején figyelt fel a szervezetre, amikor titkos információgyűjtésük során olyan híreket hallottak, hogy az APEH regionális igazgatóságán pénzzel bármit el lehet intézni, bizonyos esetekben még a konkurenseket is. Miután kiderült, hogy korrupciós ügyben vezető beosztású személyek is érintettek – velük szemben pedig a nyomozás kizárólagos ügyészségi hatáskörbe tartozik –, a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányságról az ügy átkerült a Székesfehérvári Nyomozó Ügyészségre, de a nyomozásban továbbra is részt vettek a rendőrség kijelölt egységei. Majd miután 2011 áprilisában (éppen akkor, amikor egy APEH-osztályvezetőt őrizetbe vettek) megváltoztak az ügyészségi nyomozás hatásköri szabályai, így az addig öszszegyűlt több ezer oldalnyi nyomozati irat felkerült a Központi Nyomozó Ügyészségre, ahol a 2011 márciusában felállított Korrupció Elleni Ügyek Osztálya folytatta a nyomozást.

A nyomozás végén az ügynek 73 gyanúsítottja volt, ezen belül 17 adóhatósági tisztviselő (köztük négy osztályvezető). Egy gyanúsított elhunyt. Három tisztviselővel és három vállalkozóval szemben az ügyészség megszüntette a nyomozást. A többieket bíróság elé állítják. A 66 vádlottat összesen 297 bűncselekmény elkövetésével vádolják, ebből a szervezet feje egymaga 104 cselekményt követett el.