Lövétei szerint ha a feliratkozáshoz csupán egy válaszborítékot kell visszaküldeni, esetleg be kell menni a polgármesteri hivatalba, az nem jelent súlyos jogkorlátozást, illetve aránytalan terhet. Amennyiben viszont csak az okmányirodákban lehetne regisztráltatni – amihez sokaknak más településre kellene utazniuk –, az már kifogásolható megoldás.

– Az tehát bizonyosan alkotmányellenes lenne – hangsúlyozza Lövétei –, ha olyan feltételeket szabnának, amelyek bizonyos társadalmi csoportok számára megnehezítené a részvételt. Ugyanakkor hozzáteszi: a feliratkozás határidejét úgy kellene megállapítani, hogy az ne záruljon le a választási kampány kibontakozása előtt, mert senkit nem foszthatnak meg attól a lehetőségtől, hogy a pártok programjának ismeretében döntse el, akar-e egyáltalán szavazni.

– Más kérdés – tette hozzá –, hogy a regisztrációra Magyarországon semmi szükség nincs, hiszen naprakész népességnyilvántartás működik, s a legutolsó pillanatig rendelkezésre állnak jogorvoslati lehetőségek is. Amennyiben a feliratkozást bevezetik, annak szerinte kizárólag politikai oka lehet: az a hiedelem, hogy az egyik oldal hívei lényegesen aktívabbak, ezért más pártok támogatóinál nagyobb arányban vállalják a regisztrációval járó terheket.

Az előzetes feliratkozás a Political Capital választási szakértője, László Róbert szerint sem szükségszerűen alkotmánysértő, de ő másként közelít. Egy alapjog korlátozásának a feltétele, hogy annak legyen valamilyen legitim célja, amit csak ilyen módon lehet elérni, és a jogkorlátozás által okozott sérelem arányban áll a remélt haszonnal. Vagyis el kell végezni az Alkotmánybíróság által alkalmazott szükségességi-arányossági tesztet.

De kérdéses, hogy mi lehet a regisztráció bevezetésének legitim célja. A választói névjegyzék elkészítése vagy pontosítása László Róbert szerint biztosan nem ilyen cél. A választói tudatosság fokozása sem, mert a részételt valamiféle politikai aktivizmushoz kötni alkotmányosan nem lehet. Másik lehetséges érv, hogy a feliratkozással meg lehet akadályozni a választási csalásokat, mert kizárnák például annak lehetőségét, hogy a pártok a választás napján némi készpénz vagy ajándék ellenében rábírják a bizonytalanokat a voksolásra. A szakértő úgy látja, ezt a regisztrációval sem lehet megakadályozni, mert ha valaki tényleg csalni akar, a feliratkozást és a részvételt is megfizetheti.

Miután tényleges haszonnal a regisztráció valószínűleg nem járna, László Róbert kétségesnek tartja, hogy kiállná az alkotmányosság próbáját. Annak ugyanis egyetlen valós „eredménye” lehet: bizonyos szavazói csoportok kizárása, ami szintén ellentétes az alaptörvénnyel. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy sok múlik a részletszabályokon. Ha a feliratkozás egyszerű és az utolsó pillanatig – akár a választás napján a szavazókörökben is – lehetséges, az alig jelent jogkorlátozást. Ebben az esetben a politikai cél nem valósul meg, és értelmét vesztené az egész.

Tóth Zoltán választási szakértő határozottabb álláspontot képvisel. Meggyőződése, hogy a feliratkozás sérti a választójog általánosságának elvét, ami szerinte azt jelenti, hogy a szavazáson való részvétel lehetőségét minden külön feltétel és adminisztráció nélkül biztosítani kell. Közvetlenül az alaptörvényből eredő jogról van ugyanis szó – magyarázza –, és ha ennek gyakorlását regisztrációhoz kötik, az éppen olyan, mintha egy demonstráció minden egyes résztvevőjének előzetesen jelentkeznie kellene a rendőrségen.

Ugyanakkor számos más kérdés is felmerülhet. Hol, milyen feltételek mellett lehet majd feliratkozni, mit kérdeznek, milyen adatokat gyűjtenek majd, milyen jogorvoslati lehetőség lesz, esetleg meg kell majd mondani azt is, kire akarunk szavazni? – sorolja a szakértő.