Egy cipőben járnak
E hónapban az önkormányzati intézmények dolgozói sem jutottak hozzá a fizetésükhöz: a falu számláján nem marad egy fillér sem, miután a szomszédos Tarnazsadány inkasszóval leemeli a beérkező összegeket. Egy körjegyzőséghez tartoznak, korábban közös társulásban működtették az óvodát, az iskolát, Tarnabod azonban pénzügyi nehézségei miatt rendre kevesebbet fizetett a közös kasszába, mint amennyit kellett volna.
Júniusban még kaptak egy hónap haladékot a tarnazsadányi önkormányzattól, hogy rendezzék elmaradásukat, de ez nem sikerült. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került településeknek járó keretből idén másfél millió forintot kaptak, miközben az ÁSZ kimutatása szerint is tízmillióra lett volna szükségük.
– Nem hibáztatom a tarnazsadányi önkormányzatot, ők jogosan jártak el, amikor zároltatták a számlánkat – mondja Pető Zoltán. Szerinte többtucatnyi hátrányos helyzetű település van az övékéhez hasonló helyzetben, legfeljebb a gesztor önkormányzat még nem indított el hasonló eljárást. Vidéken jól ismerik egymás helyzetét a falvak, senki nem akarja csak úgy „dafke” rossz helyzetbe hozni a másikat, hiszen gyakran szorulnak egymás segítségére. A segélyezettek azért választották a demonstrációt, hogy felhívják a figyelmet a falu nehézségeire. – Ha az önkormányzatnak nincs pénze, nekünk se tudnak segélyt utalni. Egy cipőben járunk, ha nekik rossz, nekünk is – mondják a tiltakozók.
A polgármestertől megtudom, havonta egymillió forintot kell önrészként hozzátenniük az állami segélyekhez, vagyis az ötvenöt éven felülieknek járó rendszeres szociális segélyhez és a foglalkozást helyettesítő támogatáshoz: az ellátásra szorulóknak ez 22 800 forintot jelent. A zömmel romák lakta falunak minimális a saját bevétele.
– Alig van autó, így nincs súlyadó. A szeretetszolgálat által néhány éve létrehozott, harminc főt foglalkoztató elektronikai bontóüzemen kívül nemigen van működő vállalkozás – így az iparűzési adó is csekély,miként az építményadó is. Ördögi körben pörgünk, az állam ugyanis alulfinanszírozza az önkormányzatokat – mondja a polgármester.
A Belügyminisztérium adatai szerint Tarnabod évek óta kap rendkívüli kiegészítő állami támogatást, amely az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került településeknek ítélhető oda. Két éve, 2010-ben 5,8 millió forintot, tavaly 7,945 millió forintot, idén pedig eddig nagyjából másfél millió forintot kaptak, az újabb segítségről szeptemberben döntenek.
Tarnabod sanyarú helyzete azért is meglepő, mert erre a falura az átlagosnál nagyobb figyelem jut, s ide több segítség érkezik. Az utóbbi években egyre inkább elnéptelenedő és elszegényedő község 2004-ben az elsők között jelentkezett a szociális tárca, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Tutor Alapítvány és a Hajléktalanokért Alapítvány által létrehozott úgynevezett „befogadó falu” programra, amelynek keretében otthontalanok lakhatását oldották meg. Kaptak falubuszt, bővült az óvoda, az iskola, sőt ezeket az intézményeket tavaly ősz óta a szeretetszolgálat üzemelteti, így a falunak nem kerül pénzébe a fenntartásuk. A néhány éve átadott elektronikai bontóüzemben a gyakran iskolázatlan, a munkaerőpiacon nehezen elhelyezkedő emberek kaptak munkát. Újraéledt a háztáji gazdálkodás, a kocsmából játszóházat alakítottak ki, beindult az infopont, megnyitott egy tanoda, a Biztos Kezdet Gyermekház az óvoda előtt tapasztalható lemaradást ellensúlyozza. A polgármester szerint a munka jelenthet kilábalást a bajokból, de mivel sok a képzetlen ember, így speciális foglalkoztatási formákat kell találni. Gőzerővel dolgoznak egy Start-programcsomagon, amelyben mezőgazdasági, árvízvédelmi és járdaépítési feladatokba százhúsz helyit vonhatnának be, s így jövő tavaszra elérhetnék, hogy senkinek ne kelljen segélyt fizetni. A koncepció megvalósításában jelentős segítséget kapnak Mátyás István volt gyöngyöspatai jegyzőtől, aki júliusban lemondott e posztjáról, s azóta a tarnazsadányi körjegyzőséget vezeti.
Élelmiszert osztanak
– Péntek délután élelmiszercsomagokat oszt Tarnabodon a Magyar Máltai Szeretetszolgálat – mondja Romhányi Tamás, a karitatív szervezet kommunikációs vezetője. Ez néhány napra megoldást jelenthet az érintett családoknak, hiszen a csomagban lesz krumpli, hagyma, tészta, löncshús, liszt, só, cukor és olaj, amit a szeretetszolgálat a helyi üzletben vásárol meg.
