A következő választások legitimitása és tisztasága tekintetében viszont a legcsekélyebb alkotmányossági kétely sem maradhat – nyilatkozta a Heti Válasz legutóbbi számában –, ezért azt tanácsolja, hogy a kormány vagy az Országgyűlés elnöke kérjen előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól. Sólyom kifejtette, hogy egy működő választói névjegyzék mellett további aktivitás megkövetelése a választáson részt vevők csökkenését okozza, „ráadásul a kampánykezdettel mint jogvesztő határidővel nehezen állná ki a jogkorlátozás szükségességének és arányosságának próbáját”. Hozzátette: az alapjogok mindenkit megilletnek. Vagyis: „A tudatlan kocsmatöltelék sem zárható ki, márpedig az ötlet éppen egy alkotmányosan igazolhatatlan közéleti tudatossági cenzus” (Sólyom László). Szerinte az előzetes feliratkozás ötletére „az eretnekség gyanúja vetül”, és az erről szóló vita az Orbán-éra egyik legfontosabb vitája lesz.

Többségben az ellenzők

A megkérdezettek hetven százaléka szerint mindenkinek joga van szavazni, s 25 százalékuk szerint helyes, hogy csak azok vehessenek részt a választáson, akik e szándékukat előre jelezték – derült ki a Nézőpont Intézet kutatásából. A regisztráció politikai hatásait egyelőre korai lenne megjósolni, de az intézet szerint az tűnik valószínűnek, hogy ez néhány százalékkal csökkentheti a választási hajlandóságot. Most a részvételét az összes megkérdezett 53 százaléka mondta biztosra, s 75 százaléka biztosra vagy valószínűre. A valós szavazási hajlandóság vélhetően a kettő között lehetne. Ha bevezetnék a feliratkozást, a biztos és valószínű résztvevők ötöde már most jelezte, hogy nem voksolna. Ez azt jelentené, hogy legalább 42, de legfeljebb hatvanszázalékos lenne a részvételi arány.

Sólyom László Aszófőn