Kétszáz vesztegetés esetén kétszázszor kell kikérni a mentelmi jogot?
Dr. N. Norbert mentelmi jogát tavaly egyszer már felfüggesztette Schmitt Pál akkori államfő. Nem kellett túl sokat várni a döntésre: 2011. november 30-án kezdeményezték a Csongrád Megyei Bíróság bírája mentelmi jogának felfüggesztését, december 23-án a Szegedi Nyomozó Ügyészség nyomozói őrizetbe vették, december 23-án pedig a Kecskeméti Városi Bíróság előzetes letartóztatásba helyezte. Négyrendbeli vesztegetéssel, egyrendbeli hivatali visszaéléssel és háromrendbeli közokirat-hamisítással gyanúsították abban az ügyben. Mint arról beszámoltunk, korábban a Szegedi Nyomozó Ügyészség nyomozást indított egy ismert szegedi ügyvéd, dr. K. Zoltán és gyakornoka, dr. K. László ellen hivatali vesztegetés gyanúja miatt. Mindkét ügyvéd előzetes letartóztatásba került. Az ügyészség bizonyítottnak látta, hogy az ügyvéd kétmillió forintot kért és kapott egy félmilliárdos adócsalással gyanúsított vállalkozótól azért, hogy elintézze előzetes letartóztatásának a megszüntetését. A vállalkozó fizetett, s ezután a másodfokon eljáró bíróság (dr. N. Norbert és két másik bíró) a megyei bíróság által utóbb szabálytalannak minősített eljárás keretében szabadon is engedte az adócsalót. A vállalkozót később egy másik bíróság visszaküldte az előzetesbe. Kiszivárgott hírek szerint ő ezt nem hagyta annyiban, és alkut kötött az ügyészséggel.
Dr. N. Norbertet az ügyvédje fellebbezésére 2012. január 23-án az előzetes letartóztatásból házi őrizetbe helyezték. A Szegedi Nyomozó Ügyészség március 27-én újra őrizetbe vette. Szanka Ferenc, az ügyészség szóvivője szerint újabb, de szintén megvesztegetéshez kapcsolódó ügyek miatt vették őrizetbe a bírót, és kezdeményezték az előzetes letartóztatását. Ekkor azonban a Kecskeméti Városi Bíróság nem volt hajlandó elrendelni az előzetes letartóztatást. A döntést azzal indokolták, hogy az újabb gyanúsítás tárgyát képező bűncselekmények esetében nem kérték a bíró mentelmi jogának a felfüggesztését.
A Szegedi Nyomozó Ügyészség arra hivatkozott, hogy itt ugyanarról a személyről, ugyanarról a korrupciós bűncselekményről van szó – csak újabb személyek kerültek látókörbe megvesztegetőkként. A Kecskeméti Törvényszék másodfokon megerősítette a Kecskeméti Városi Bíróság döntését: a további ügyekben csak akkor lehet nyomozati cselekményeket megvalósítani, ha azokban is felfüggesztik a gyanúba került bíró mentelmi jogát. Míg azonban erre 2011 végén kevesebb mint egy hónap múlva sor került, az újabb ügyekben csaknem öt hónapja nincs döntés.
A Kecskeméti Törvényszék a mentelmi jog felfüggesztésének hiányára hivatkozva érdemben nem is foglalkozott azzal, alapos-e a gyanú az újabb vesztegetési ügyekben. Jogászkörökben felteszik a kérdést: ha az első gyanúsítás alapos volt, miért kell ugyanolyan típusú ügyekben újra kikérni a mentelmi jog felfüggesztését? Van aki úgy fogalmaz: ha kétszáz hasonló üggyel gyanúsítanák meg ugyanazt a bírót, akkor kétszázszor kellene kikérni a köztársasági elnöktől a mentelmi jog felfüggesztését? Más fölemlítette: a tavaly novemberben jogerősen hat év börtönbüntetésre ítélt Varga Gergely volt ügyész esetében sem kellett a főügyészségnek többször kikérnie a mentelmi jogát. Mások azt a kérdést feszegetik: ha ugyanilyen típusú ügyekben korábban tartani lehetett attól, hogy ugyanez a gyanúsított a szabadlábon hagyása mellett a tanúkat befolyásolhatja, megfélemlítheti, esetleg tárgyi bizonyítékokat semmisíthet meg, akkor az újabb bűncselekmények esetében miért nem kell ettől tartani? Vagy ha kell, akkor ez miért nem számít azoknak, akik öt hónapja késlekednek a döntéssel?
