Kiállás a rokkantaktól a cukorbetegekig
A kormánytöbbség később döntött, hogy az átmeneti rendelkezéseket az alaptörvény részének kell tekinteni, de továbbra is aggályos az MSZP felelősségét kimondó politikai deklaráció, illetve az, hogy jelentős részben nem átmeneti szabályokról van szó. Az alkotmánybírák számára valószínűleg ez a beadvány sok fejtörést okozhat. Második – alig pár nappal később – készült indítványában Szabó Máté az AB hatásköreinek változásával összefüggésben fogalmazta meg kifogásait.
Alkotmányjogi panaszt csak ügyvéd közreműködésével lehet benyújtani, de ehhez az állam – a büntetőeljárással és más jogvitákkal szemben – nem biztosít a rászorulóknak ingyenes jogi segítséget. Az alapjogi biztos ezt diszkriminatívnak tartja, s az ügyet az AB elé vitte. Legutóbb a szakképzési törvény ellen emelt szót az ombudsman, mert úgy látja: alkotmányellenes, hogy valaki az egyéni szempontok mérlegelése nélkül veszítheti el a lehetőséget arra, hogy az első szakmát ingyen szerezze meg. Ehhez elég egy, az iskola megkezdése után bekövetkezett betegség, illetve az, hogy valaki a képzés során váljék egészségileg alkalmatlanná valamilyen foglalkozásra.
Akkor ugyanis váltani kell, de az már ingyen lesz. A rokkantsági ellátórendszer átalakítása kapcsán – amely miatt számos panasz érkezett a biztos hivatalába – az ombudsman egyebek mellett arra hivatkozott, hogy a feltételekre és a juttatásokra idén januártól hatályos új szabályozás az érintetteknek nem biztosított megfelelő átmeneti – felkészülési – időt. Ugyanezt kifogásolta a köznevelési törvény esetében is, s emellett alaptörvény-ellenesnek tartja, hogy a szülők nem dönthetnek arról, gyermekük ne hat, hanem hétéves korától járjon iskolába.
Július közepén Szabó Máté az adózás rendjéről szóló – egy magánszemély által támadott – törvény miatt fordult az AB-hoz, mert annak egyes pontjai szerinte sértik a jogorvoslathoz való jogot. Két héttel korábban egy gyógyszerrendeletet támadott meg, mert az a cukorbetegek egyes csoportjaira diszkriminatív rendelkezéseket tartalmaz. Június első napjaiban a családvédelmi és a családtámogatási törvényeket találta alaptörvény-ellenesnek, azok ugyanis a család fogalmából kizártak már létező – és nem csak azonos nemű párokból álló – társas kapcsolatokat.
Szabó Máté még májusban indítványozta, hogy az AB vizsgálja felül a választási eljárási törvénynek a jelöltenként egymilliós kampányköltségre vonatkozó előírását. Ez csaknem másfél évtizede változatlan, miközben a költségek azóta lényegesen megemelkedtek, így a pártok jogállamban elfogadhatatlan döntési helyzetbe kerülnek: vagy betartják a hatályos szabályozást, vagy eredményes kampányt folytatnak. Ennek az eljárásnak szintén egyéni beadvány volt az előzménye. Ugyancsak májusban kérte az ombudsman – több mint száz hozzá érkezett észrevétel alapján – a médiatörvény felülvizsgálatát, mert a Médiatanács elnökének és tagjainak megválasztásáról szóló egyes pontjait alkotmányellenesnek tartja.
A szabályozást a parlament azóta részben megváltoztatta. Valamivel korábban – az egyik érintett szervezet kezdeményezésére – a nemzetiségi törvényt vette górcső alá, amely korlátozza a kisebbségi jelöltek állításának, valamint az anyanyelv használatának jogát. A fiatalkorúk elzárását és szabálysértési őrizetét bevezető szabályozást pedig Szabó Máté azért vitte az AB elé, mert úgy látja, az ellentétes az alaptörvénynek a gyermekek jogait védő passzusaival, valamint nemzetközi egyezményekkel is.
Az ombudsman március utolsó napjaiban benyújtott, a hallgatói önkormányzatok felkérésére született indítványa alapján döntött az AB a közelmúltban a hallgatói szerződéseket szabályozó kormányrendeletről. A testület a röghöz kötésről szóló jogszabályt csupán formai okokra hivatkozva semmisítette meg, s miután a kifogásolt rendelkezéseket – változatlan formában – törvényben rögzítették, e tárgyban valószínűleg újabb beadvány készül.
Részeredmények
Az ombudsmani hivataltól kapott tájékoztatás szerint július 31-ig állampolgároktól és különböző szervezetektől összesen 370 alkotmánybírósági eljárást kezdeményező indítvány érkezett. Ebből mintegy kétszáz hasonló vagy azonos tartalmú volt. Így például a Médiatanáccsal kapcsolatban hozzávetőleg 140, a rokkantsági ellátórendszer átalakítása miatt csaknem negyven azonos tartalmú beadványt kaptak. Ebben az esztendőben az ombudsman 14 esetben fordult az AB-hoz, s eddig egy határozat született, két indítványa pedig részeredményt hozott: a parlament valamelyest módosította a kifogásolt szabályozást. A többi ügyben még nincs döntés, de a családformák egyenjogúságával kapcsolatos beadvány alapján az AB felfüggesztette a családok védelméről szóló törvény örökléssel kapcsolatos egyes rendelkezéseinek hatálybalépését.
