Az ombudsmannak idén januártól kivételes jogosítványa van, hiszen megszűnt az aktio popularis, tehát az alkotmányellenesnek vélt jogszabályok felülvizsgálatát kizárólag azok kérhetik, akik bizonyítani tudják személyes érintettségüket, s kimerítették a rendelkezésükre álló jogorvoslati lehetőségeket is. Absztrakt normakontrollt pedig csupán a kormány, a parlamenti képviselők legalább negyede, valamint az alapjogi biztos kezdeményezhet. A kormány saját jogszabályait nyilván nem támadja meg, a parlamenti ellenzék pedig csak a Jobbikkal együttműködve tehetné meg ezt, az ombudsman viszont maga dönthet.

Szabó Máté pedig él is ezzel a lehetőséggel, de nem vált hiperaktívvá, s nem személyes megfontolások vezetik, csupán arról van szó, hogy az utólagos normakontrollra ma leginkább az ő közreműködésével van esély – állítják az ombudsman tevékenységét jól ismerő források. Krekó Péter politológus, a Political Capital igazgatója azonban nem tartja kizártnak, hogy a fokozott aktivitás kifejeződése lehet annak a frusztrációnak, amelyet a szakmai szempontokat és a szokásos egyeztetési folyamatokat nélkülöző jogalkotás miatt sokan elszenvednek. Ráadásul a kormánypártok láthatóan inkább ellenfelet, mint partnert látnak az országgyűlési biztosi intézményben – emelte ki Krekó Péter.

Szerinte ezt mutatja, hogy több szakombusdman hivatala is megszűnt a kormányváltás óta. A közelmúltban a miniszterelnök ráadásul kijelentette: „ellenforradalmi kísérletek zajlanak” a kormány felsőoktatási terveivel szemben, és ezek részeseként kizárólag Szabó Mátét nevezte meg. A „bűne”, hogy kérte a kabinettől, vonja vissza az államilag támogatott hallgatói létszámkeret lefaragásáról szóló döntését. A Fidesz viszont az ilyesmit nehezen viseli, s ha intézményi akadályokba ütközik, azokat igyekszik meggyengíteni vagy kiiktatni – fogalmazott a politológus. A Fidesz kétéves kormányzása alatt a törvényalkotás és a kormányzás fékjeinek rendszerét szisztematikusan és deklaráltan igyekezett gyengíteni.

Emiatt intézményi vákuum keletkezett, és az ombudsman saját tevékenységével ezt az űrt is igyekezhet betölteni – utal egy más szempontra a politológus. Szabó Máté maga is jelezte, hogy kivételes szerepével élni akar, és – mivel az alkotmányjogi panasz általános lehetősége megszűnik – a hivatala az Alkotmánybíróság egyfajta „előretolt helyőrsége” lesz.

Ez a helyzet az alapjogi biztos számára történelmi lehetőséget is kínál arra, hogy a mások által felvetett alkotmányos kifogásokat közvetítse, artikulálja. Érdemes azt is látni: a szakmai autonómia bizonyos területeken még érvényesül, és azt a kétharmados többség sem írhatja felül, tehát nem lehet azt mondani, hogy minden intézményt teljesen „elfoglalt” a kormány – fogalmazott Krekó.

Szerinte ezt támasztják alá az új összetételű Alkotmánybíróság egyes (például a bírák jogállásával kapcsolatos) döntései, de a Kúria elnökének válaszlevele is, amikor visszautasította Navracsics Tibornak a Cozma-ügyben hozott döntés felülvizsgálatára vonatkozó kérését. Krekó ugyanakkor kiemelte: Szabó Máté tulajdonképpen csak a dolgát végzi, és normális viszonyok között a beadványai nem váltanának ki ekkora érdeklődést. Most viszont –különösen azért, mert a parlamenti ellenzék teljesen eszköztelen a kétharmaddal szemben – minden, a kormány jogalkotási törekvéseivel szembeni fellépés már-már rendkívüli tettnek számít, amiben könnyű politikai aktivizmust látni.

Amúgy a politológus szerint a Fidesz – főként a sajátos hatalomgyakorlási módszerei és kompromisszumképtelensége okán – igen eredményesen épít fel saját magával szemben „hősöket”, megmondóembereket, akikre politikai ellenfeleik hivatkozhatnak. Azt viszont, hogy ezek a „hősök” maradhatnak-e hosszabb távon is a hazai közélet meghatározó személyiségei, a hitelességük dönti el. Az ombudsman esetében ezt Krekó Péter szerint nem kis részben az határozza majd meg, hogy az alkotmánybírósági beadványai mennyire lesznek eredményesek.

Ez persze az egységes entitásként egyre kevésbé értelmezhető – vagyis belső törésvonalak mentén igencsak megosztott – AB-n is múlik, mindazonáltal tény: Sólyom László köztársasági elnökként egyebek mellett azzal is megalapozta a tekintélyét, hogy szűkös államfői jogköreivel hibamentesen élt, és az alkotmánybírák valamennyi beadványának helyt adtak. Ez a politológus szerint azért is érdekes, mert a fideszes többség az egyszerű ellenvéleményt általában negligálja, döntéseire csak azok a szereplők képesek hatást gyakorolni, akiknek erre törvényi jogosultságuk van. Az ombudsman pedig önmagában nem hozhat a hatalom számára kötelező döntést, csak kérhet, figyelmeztethet, az Alkotmánybírósághoz fordulhat. Javarészt az AB-től függ tehát, hogy Szabó Máté aktivizmusának lesz-e tényleges közjogi hatása.

Nem reagál Orbánra

Szabó Máté nem reagál arra, hogy Orbán Viktor „ellenforradalmárnak” nevezte. A politikai kommunikáció elemzése nem tartozik a feladataim közé – fogalmazott az ATV Egyenes beszéd című műsorában. Szabó azt mondja, egyre lelkesebbek lesznek, hiszen a hivatal jól működő szervezet, amely nagy társadalmi visszhangot is kivált. Az ombudsman szerint nem kell, hogy a kormányzatnak tetsszen a kritikai munka. Vannak országok, ahol nagy tekintélye van a biztosnak, azért dolgoznak, hogy itthon is változzon a környezet – magyarázta. (ATV.hu)

Szabó Máté ombudsmant a kormányfő ellenforradalmárnak minősítette