– Ha erről kérdezzük a polgármestert, Maksa Mátyást, általában azt a választ adja: saját hatáskörben járt el, inkább örülnénk, hogy kilobbizta a falunak az utakat – panaszkodnak helyi képviselők. Hármójukkal ülünk egyiküknél, négyen alkotják az úgynevezett ellenzéki oldalt. A hétfős képviselő-testületet e többséggel akár fel is oszlathatnák, ám ők azt mondják: nem szeretnék egy új, időközi választás miatt extra költségekbe verni az amúgy is hitelekkel küzdő települést.

Mindössze annyit akarnak elérni, hogy a polgármester úgy kezelje a grémiumot, ahogyan azt rendesen működő demokráciákban szokás: ne csak akkor „használja” a tagokat, amikor meg kell szavazni egy-egy határozatot, hanem folyamatosan egyeztessen velük, s avassa be őket egy-egy beruházás részleteibe.

Az „útügy” egy szennyvízberuházással kezdődött. Hat település – Apc, Szücsi, Hatvan, Zagyvaszántó, Lőrinci és Ecséd – közel tizenkétmilliárd forintot nyert uniós pályázaton: a társulás elnöke 2011-ben az ecsédi polgármester lett. A hálózat kiépült, most a pénzügyi elszámolás zajlik. A képviselők épp ettől tartanak: Ecséden ugyanis nagyjából három kilométernyi aszfaltozott útszakasz is épült, amelynek nincs semmilyen nyoma az uniós pályázat költségvetésében, de az önkormányzatéban sem.

– Nagyon könnyű minket most a falu ellenségeivé tenni, hisz a polgármester a közvélemény előtt rendre igyekszik előnyt kovácsolni az útépítés részleteit firtató kérdéseinkből. Úgy tüntet fel bennünket, mint akik akadályozzuk a falu fejlődését, s nem örülünk annak, ha jobbak a körülmények. Erről szó sincs, minket egyedül az zavar, hogy „fű alatt” nem lehet elintézni egy több tízmillió forintos útépítést – mondják. Hozzáteszik: az önkormányzat a törvények szerint nem fogadhat el ajándékot.

– A polgármester bármilyen zsebszerződést kötött is, nem rendelkezhet sajátjaként a falu vagyonával, nem tussolhatja el az ügyet, hogy örüljünk a vagyongyarapodásnak és kész. Birkáknak néz minket, akiknek asszisztálni kellene az ő ténykedéséhez, de lehetőleg úgy, hogy vakon higgyünk is neki. Csakhogy törvénytelenséghez a képviselők nem adhatják a nevüket – mondják. Szavaik szerint akkor sem kérdezte meg őket, amikor karácsony előtt minden közalkalmazottnak egységesen hatvanezer forintot osztott szét.

 –Nem arról van szó, hogy mi ellenezzük, ha egy takarítónő vagy óvónő az ünnepek előtt egyszeri jutalmat kap, sőt! De ezt megint csak úgy osztotta szét a polgármester, mint valamiféle kegyúr, az önkormányzattal erről újfent nem egyeztetett, pedig korábban ez volt a gyakorlat. Ő is jól tudhatná ezt, hisz kisebb-nagyobb megszakításokkal ugyan, de korábban tizenkét évig volt Ecséd alpolgármestere – sérelmezik. A vélelmezett visszaélések miatt a négy képviselő idén februárban az Állami Számvevőszékhez fordult – itt azt a választ kapták, hogy az ÁSZ hasznosítja majd a bejelentésben foglalt információkat.

– Dolgozni kell: nekem a választópolgárok azt a feladatot adták, hogy elmozdítsam a holtpontról ezt a falut, s ezt meg is teszem – mondja Maksa Mátyás. Hozzáteszi: mások elmondásai szerint Ecséd az elmúlt harminc-negyven év alatt nem fejlődött annyit, mint az elmúlt két esztendőben. Mindezt egyfajta vállalkozói szemlélettel magyarázza, s azzal, hogy ő maga is ebben a szférában – a kereskedelemben – tevékenykedett, így a dolgokat nem a bürokratikus, hanem a gyakorlatias oldalukról nézi.

– Az útépítés teljesen törvényesen zajlott. A szennyvízberuházást végző Swietelsky Magyarország Kft. szerződésben vállalta, hogy a munkálatok végeztével helyreállítja az utakat. Az már egyfajta lobbitevékenységnek köszönhető, hogy végül a kivitelező mennyi utat újított fel – teszi hozzá. Hogy mennyit, azt hiába kérdezem, a polgármester azt válaszolja, hogy nem számolta meg méterre pontosan, mekkora útszakasz kapott új burkolatot, szerinte az a lényeg, hogy mindez nem került egyetlen fillérjébe sem a falunak.

– Sajnálatos dolognak tartom, hogy a képviselő-testület tagjai közül Kozsdáné Bata Mária, Maksa László, Fekete Gábor, Erdős János nem tekintik eredménynek ezt a fejlesztést, hisz a jegyzőkönyvek tanúsága szerint többször kijelentették, hogy elhatárolódnak az útépítéstől. Nem tartom szerencsésnek, hogy különböző fórumokhoz fordulnak – feltételezve, hogy törvénytelenséget követtem el. Többször megválaszoltam részükre az útkérdést, nem értem, hogy egy év távlatában miért ennek vizsgálatát tartják fő feladatnak – mondja.

Arról, hogy miért nem egyeztet a képviselő-testület tagjaival, a polgármester annyit mond: amiben törvény kötelezi, abban egyeztet. Szavai szerint a bérmaradvány elosztása nem tartozik ezek közé, mivel költségvetési módosítást nem igényel ez a döntés, ezért azt önálló intézményvezetők azt saját hatáskörben is eldönthetik. A képviselő-testület csak a polgármester bérezését és jutalmazásának mértékét határozhatja meg, bár ez utóbbira ebben a ciklusban még nem volt példa – teszi hozzá a falu vezetője.

– Felajánlottam a négy képviselőnek, hogy ha ennyire nem tetszik nekik a ténykedésem, illetve ha úgy érzik, hogy nem tudnak velem együtt dolgozni, álljanak fel, oszlassák fel a testületet, s álljunk elébe egy új, időközi választásnak. Ezt a megmérettetést azonban nem merik vállalni, attól tartva, hogy a falu közvéleménye – épp az elmúlt időszak eredményeit szem előtt tartva – nem biztos, hogy újból megválasztaná őket képviselőnek.

Új út, de miből?