1994 óta szinte megszakítás nélkül nő a várható élettartam Magyarországon. Mégis a magyarok halandósága ma is csaknem ötven százalékkal magasabb, mint a legfejlettebb (EU15) uniós országok átlaga, sőt az unióhoz velünk együtt vagy később csatlakozó országok átlagánál is rosszabb – derül ki a Demográfiai portré 2012 című kiadvány tanulmányából.

Magyarországon az emberek több mint negyede rákban hal meg. Ez az adat némileg alacsonyabb a nyugat-európai átlagnál, mégsem ad okot örömre. – Leegyszerűsítve azt mondhatnánk, hogy mire egy magyar megbetegedne rákban, addigra elviszi egy szívinfarktus – mondja Kovács Katalin demográfus, a tanulmány szerzője.

Nálunk ugyanis jóval magasabb a keringési rendszer betegségeihez köthető hazai halálozás. Az emberek közel fele (46 százalékuk) emiatt hal meg, míg az EU15 országaiban csak 37 százalék. A betegségcsoporton belül az ischemiás szívbetegségek szedik a legtöbb áldozatot (ennek legismertebb formája a szívinfaktus): az összes halálozás 23 százaléka ezek miatt következik be.

– A sport, az egészséges étkezés igenis pénzbe kerül, amit nem mindenki engedhet meg magának Ez természetesen részben hasonlóan alakul az egész közép-európai régióban, a régiós helyzetnél azonban a magyarországi rosszabb – magyarázza.

– A legijesztőbb tény, hogy a 64 évesnél fiatalabb magyar férfiak halálozása még mindig közel 100 százalékkal magasabb, mint az EU15-országok átlaga, még úgy is, hogy ez a hátrány az utóbbi években csökkenni látszik. Azokhoz az országokhoz képest, akikkel egy időben csatlakoztunk az unióhoz, körülbelül 15 százalékos a hátrányunk. A 64 év alatti magyar nők halálozása 70 százalékkal magasabb, mint az EU15 átlaga, a velünk együtt csatlakozó országokhoz képest pedig közel 20 százalékkal.

 – A középkorú nők halálozása Lengyelországban, Csehországban sokat javult, nálunk azonban továbbra is rosszak a mutatók a szív- és érrendszeri halálozásnak köszönhetően – teszi hozzá Kovács Katalin. Szomorú tény, hogy a hazai szív- és érrendszeri okból bekövetkezett halandóság jelenleg azon a szinten van, amelyen a legfejlettebb európai országok 1980-ban voltak. Ugyanakkor a szakember említ egy pozitív tendenciát is, az agyvérzések miatti halálozás számottevő csökkenését Magyarországon. Az ok egyszerű. – Ma már szinte senki nem tudja úgy elhagyni a háziorvosi rendelőt, hogy ne mérnék meg a vérnyomását. Ennyi elég is, ekkora a szűrés jelentősége – hangsúlyozza.

Ami a daganatos betegségeket illeti, az emiatt bekövetkező halálozás az utóbbi évtizedekben enyhén csökkent az európai országok többségében, Magyarországon azonban továbbra is enyhe emelkedés tapasztalható. A magyar férfiak esetében daganattípustól függően akár 50 százalékkal, a nőknél pedig 37 százalékkal magasabb a rákos halálozás, mint az unió fejlettebb országaiban. Ami a jól szűrhető daganatokat illeti, a mellrák miatti halálozás éppen az utóbbi években vált itthon némileg magasabbá. A méhnyakrák-halálozás pedig még ma is háromszorosa az EU legfejlettebb országaira jellemző adatoknak. Ami a nem betegségek okozta halálozást illeti, például a baleseteket, gyilkosságokat, öngyilkosságokat, ezek Magyarországon kismértékben magasabb halálozást váltanak ki, mint az unióban.

A közlekedési balesetek miatti halálozás területén azonban olyan gyorsan javulnak a hazai adatok, hogy 2009-ben már alig haladtuk meg az uniós szintet. Az öngyilkosságok száma itthon az 1984-es maximumhoz képest a felére csökkent. Igaz, hogy még így is több mint kétszerese az EU15 átlagának. Az utóbbi években a fiatalabb férfiak és nők körében tovább csökkent az öngyilkosságok száma, az adatok mégis stagnálnak, mert a 65 évesnél idősebb férfiak között kismértékben emelkedett az esetek száma.

A kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy a gazdasági válság hogyan befolyásolja a halálozási mutatókat. Néhány éve az Egészségügyi Világszervezet azt jósolta, hogy a válság hatására növekedni fog a mentális zavarok gyakorisága, a munkanélküliség miatt nőni fog a stressz, a dohányzás és az alkoholfogyasztás mértéke, az öngyilkosságok száma. A helyzet azonban ennél bonyolultabb. Sok magas jövedelmű országban a recessziós időszakokban kedvezőbben alakulnak a halálozási mutatók. Ennek egyik oka, hogy ilyenkor kevesebb jut az egészségre káros termékekből, például az édességekből, a cigarettából. Az öngyilkosságok száma viszont valóban növekedhet, ezért különösen fontos az a korábban feltárt összefüggés, mely szerint ilyenkor a munkakeresést és az elhelyezkedést segítő programokra fordított pénz mértéke fordított arányban áll az öngyilkossági ráta növekedésével.