„Sólyom László kiváló jogász, meglepetéssel olvastam a nyilatkozatát erről” – mondta munkatársunknak egy fideszes képviselő, aki szerint „meglehetősen furcsa”, hogy az Alkotmánybíróság volt elnöke, a volt államfő a részletek ismerete nélkül nyilatkozott a tervezett előzetes regisztrációról.

Egyes fideszes politikusok „meglehetősen furcsának” tartják Sólyom László aszófői bírálatát

Sólyom László Aszófőn, a falugyűlésen hívta fel a figyelmet arra, hogy az új választójogi törvény már nem követel meg eredményességi küszöböt: „úgy látszik, az oly sokszor hivatkozott felhatalmazáshoz bármilyen kevés felhatalmazó is elég. Az előzetes feliratkozás nemrég felmerült ötletéről pedig tudni kell, hogy az az alaptörvénybe és az Emberi jogok európai egyezményébe ütközik”. A lapunknak nyilatkozó fideszes politikus ezzel szemben állította: az Emberi jogok európai egyezményének több olyan ország is részese, ahol előzetes regisztrációt alkalmaznak.

– Ami pedig az alaptörvényt illeti, a választójog önmagában nem olyan alkotmányos alapjog, amelynek a gyakorlásához ne kötődnének eleve feltételek, most is vannak „helyi és időbeni korlátok” – utalt a mozgóurna alkalmazására forrásunk, valamint arra is, hogy például csak az voksolhat, aki ezt este hét óra előtt megteszi. A fideszes politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy ha például kizárólag a megyeszékhelyeken lehetne regisztrálni, az az alkotmányos jog szükségtelen korlátozását jelentené, mivel komoly nehézséget okozna egyes választópolgároknak az odautazás. Viszont ha például a nyilvántartott választók levelet kapnának az előzetes regisztrációról, és egy ingyenes válaszlevél visszaküldése jelentené a választói feliratkozást, az semmilyen korlátozást, nehézséget nem okozna senkinek.

A tervezett előzetes regisztráció kapcsán tegnap Gulyás Gergely, a Fidesz jogi szakpolitikusa nyilatkozott arról, hogy ha valaki regisztrál, ám mégsem megy el szavazni, az nem von majd büntetést maga után. A képviselő azt is megerősítette, hogy 18 év marad a választásra jogosultság korhatára. Azt azonban nem zárta ki, hogy akik a választások napjára betöltik a 18-ik életévüket, azok előzetesen regisztrálhatnának.

Sólyom László Aszófőn általánosságban is súlyos bírálatot fogalmazott meg az Orbán-kormány intézkedéseivel, a rendszer működtetésével kapcsolatosan. „A kétharmados többség nem ismer korlátot maga fölött, nincs, amit meg ne tenne. Az alaptörvény többé nem a politika határait húzza meg, hanem a napi politika puszta eszközévé vált. A magyar alkotmány, majd a helyébe lépő alaptörvény elvesztette szilárdságát, feltétlen érvényét. Előfordult, hogy rögtön azután, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánított egy törvényt, azt az alkotmány részévé tették. Ezzel kibékíthetetlen belső ellentmondásokkal terhelik meg az alaptörvényt. A legsúlyosabb ilyen beavatkozások az alkotmánybíráskodást és a független bírósági rendszert érintették” – fogalmazott a volt elnök, aki a helyzetet Romániáéval vetette össze: azt, amit „itthon érzelmi okok, pártszimpátia, propaganda homályosít el, azt hideg tárgyilagossággal szemlélhetjük” a szomszéd országban. Romániában korlátozták az alkotmánybíróságot, megváltoztatták a választójogot. „S lehet persze magyarázkodni, hogy mindez más, azonban a különbségek a lényeget nem érintik. A magyar alkotmánybírák jelölésének megváltoztatása, az Alkotmánybíróság hatáskörének megnyirbálása vagy a Legfelsőbb Bíróság elnökének eltávolítása nem volt különb.”

„Kikérjük magunknak a Romániával való összehasonlítást!” – kommentálta mindezt egy kormánypárti képviselő. Megfogalmazása szerint annak a Sólyom Lászlónak a részéről, aki a legitimációt nagyra értékeli, „mérhetetlenül furcsa” ezt hallani, hiszen míg az Orbán-kormány mögött álló kétharmados parlamenti többségről a választásokon a polgárok döntöttek, Romániában csak kormányváltás volt, választások nélkül és „balkáni politikai eszközökkel”. A lapunknak nyilatkozó képviselő azt pedig „durva hiányosságnak” nevezte, és mint mondta, neheztel is miatta, hogy a volt államfő meg sem említette, nem volt tekintettel arra, milyen „iszonyatos gazdasági nehézségek között kezdte el a kormányzást 2010-ben az Orbán-kormány, s milyen súlyos örökséggel kellett szembenéznie”. – A kormányzati intézkedések és a parlamenti döntések nyomán megszületett változások valóban mélyek és radikálisak, és persze lehetne hosszabb átmenet. De nincs korlátlan idő erre a válság kezelése miatt – tette hozzá.

– Nincs alkotmányos hanyatlás. Sólyom Lászlónak össze kellett volna hasonlítania az Orbán-kormány két évét a 2010 előtti időszakkal, akkor nem mondott volna ilyet – mondta egy másik fideszes honatya. Szerinte viszont voltak a beszédnek olyan kritikus elemei, „melyeknek van igazságtartalma, és az azzal kapcsolatos kritikák megfontolandóak”. Konkrétumokat viszont a képviselő nem mondott. Az viszont több kormánypárti képviselőnek is tetszett, hogy Sólyom László az ellenzéket is bírálta, úgy beszélt róluk, hogy „megérdemelten hitelüket vesztettek”, és „lármáznak a demokrácia védelmében”.