Meglehetősen kevés bevétele származik a honvédségnek az utóbbi időben az úgynevezett inkurrens, vagyis honvédelmi célokra már alkalmatlan eszközök eladásából. Míg az előző kormányzati ciklusban volt olyan év (2008), amikor közel kétmilliárd forintos bevételt könyvelhetett el a szaktárca, addig tavaly alig százmillió, az idei év első felében pedig nem egész hetvenmillió forintot sikerült csak realizálnia a honvédségnek. Lapunk megkeresésére a nagy különbséget a Honvédelmi Minisztérium (HM) nem a rossz értékesítési gyakorlattal indokolta, hanem azzal, hogy a szocialista kormányok idején csak a drága eszközöket söpörték ki a padlásról.

„A kérdés megértéséhez fontos látni, hogy a 2010 előtti időszakban a honvédelmi tárca jellemzően a könnyen és magasabb áron értékesíthető ingóságok hasznosítására fektette a hangsúlyt, ami értelemszerűen nagyobb bevételt generált ugyan, de a használhatatlan szakanyagok és hulladékok tárolásának, kezelésének kérdését nem oldotta meg, ez a jelenlegi vezetés egyik kiemelt feladata az inkurrencia kérdésköre kapcsán” – fogalmazott a HM. Saját eredményességüket, illetve eredménytelenségüket kommentálva hozzátették: „A 2012-es gazdasági évnek ugyan még csak alig több mint a fele telt el, de a számok és a még értékesítendő ingóságok összetétele azt mutatja, hogy jelentősebb, a korábbi éveket meghaladó árbevételre számíthatunk.” Arra, hogy pontosan mekkora bevételt terveznek az idén, a HM most nem adott érdemi választ; a korábbi nyilatkozatokban azonban többmilliárdos összegek szerepeltek, amit egyelőre nem sikerül teljesíteni.

Egyenként is eladók lehetnek a ki

Ami az aktuálisan eladó inkurrens anyagokat illeti: jelenleg kizárólag ruházati szakanyagokra vonatkozik a hivatalos kiírás, ezt a minisztérium honlapján bárki elérheti. Ezenkívül információink szerint heteken belül megjelenik egy nyolc jegyzékből álló hirdetés, amely vegyvédelmi, műszaki és élelmezéstechnikai ingóságok értékesítését tartalmazza. Régóta húzódik már a feleslegessé vált MiG–29-es típusú vadászgépek eladása is, ezzel kapcsolatban a HM csak annyit közölt: „előrehaladott” tárgyalások vannak folyamatban, melyekről „nemzetgazdasági érdekekre való tekintettel” nem kívánnak információkat adni.

Annyi bizonyos, hogy többmilliárdos bevételt reméltek a MiG-ek értékesítéséből, de az első körben meghirdetett gépekre nem érkeztek érvényes ajánlatok, csak a szintén eladásra kínált póthajtóműveket vásárolták meg. A HM ezt követően javasolta az ügyben illetékes nemzeti vagyonkezelőnek, hogy a MiG-eket nyilvános értékesítési formában hirdessék meg újra, és engedélyezzék, hogy az egyes repülőgépekre külön-külön, immár minimálár megkötése nélkül is vételi ajánlatot lehessen tenni. Arról azonban, hogy ez milyen sikerrel járhat, a HM titkolózása miatt nem tudni.

A kudarc egyes szakértők szerint összefügg azzal, hogy a honvédelmi tárca állítólag érthetetlen módon nem a gyártó által megadott exportengedéllyel rendelkezőkkel tárgyalt, pedig ezeket a harci repülőgépeket csak engedéllyel lehet eladni. Ugyanezek a szakértők azt mondták: ahogy telik az idő, úgy romlik az esélye az értékesítésnek, végül Magyarország nyakán maradhat majd – környezeti problémaként – a gépek megsemmisítése is.

Az inkurrens, azaz felesleges anyagok mielőbbi értékesítése és felszámolása meglehetősen sürgető, hiszen az ezeket az eszközöket tároló raktárak fenntartása és működtetése négymilliárd forint költségvetési forrást emészt fel; ebbe beletartozik a huszonnégy raktárbázis üzemeltetési költsége, őrzés-védelme, valamint a dolgozók illetménye. „A honvédelmi tárca elsődleges érdeke a raktárak kiürítése, felszabadítása és ezt követően a raktárbázisok honvédelmi ágazatból való kivonása, illetve más irányú hasznosítása. A keletkező árbevételeket a nem értékesíthető ingóságok megsemmisítésére, a tárolóhelyek környezetvédelmi mentesítésére és a Magyar Honvédség feladatainak ellátására használja fel a tárca” – közölte kérdésünkre a szakminisztérium.

Ehhez kapcsolódik viszont, hogy információink szerint a kiüresítésre szánt raktárak esetleges értékesítése sem a HM büdzséjét növelheti majd, a bevétel valószínűleg a központi költségvetést gyarapíthatja. Az említett szakértők hibás döntésként arra is rámutattak, hogy a kormányváltás után a honvédelmi vezetés közvetlen irányítás alá vonta az értékesítést, ami szerintük szintén befolyásolhatja a bevételnövelést. Ismert, hogy Hende Csaba szakminiszter egyik korábbi intézkedése nyomán a főtanácsadója határozhatja meg nemcsak az értékesítési eljárás formáját, de a zártkörű pályáztatás és a versenyeztetés mellőzésével történő értékesítés esetén ő döntheti el azt is, hogy kit hívjanak meg, és kivel kössenek szerződést. Ez a gyakorlat pedig – állítják szakértők – visszaélésekre is lehetőséget adó kiskapukat nyithat meg.