Megroggyant szakszervezetek
A Magyar Rendvédelmi Kar (MRK) felállításának célja egyértelműen a szakszervezetek ellehetetlenítése – hangoztatták érdekvédelmi vezetők, amikor tavaly kiderült, hogy a kormány a rendvédelmet egységes hivatásrenddé szervezné, és az új köztestületnek a törvény erejénél fogva valamennyi hivatásos és közalkalmazott a tagjává válna. Szocialista politikusok még sarkosabban fogalmaztak, s egyenesen a Mussolini-féle korporatizmust emlegették: a fasizmus atyja egyetlen kényszerszövetségbe terelte a munkaadók és a munkavállalók képviselőit.
Azóta kiderült, hogy ilyesmiről szó sincs, és a kar semmiképpen sem akar a szakszervezetek helyébe lépni. Sok félreértést eloszlathattak volna – válaszolta kérdésünkre Bárdos Judit, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének vezetője –, ha ezt korábban is nyilvánvalóvá teszik. A több mint százezer embert tömörítő Magyar Kormánytisztviselői Kar megalakítását előkészítő fórumon ugyanis elhangzott, hogy az kifejezetten szakmai érdekképviselet lesz, és hagyományos szakszervezeti jogosítványokat nem kíván gyakorolni.
Kétségtelen, hogy a szabályozás adhat okot némi félreértésre, hiszen a karok véleményét a munkáltatónak ki kell kérnie például a tagjaik foglalkoztatását vagy juttatásait érintő szabályozás változásáról, ugyanakkor e köztestületek munkaügyi perben jogi képviseletet is elláthatnak. Ezek pedig hagyományosan szakszervezeti feladatok. Bárdos mindazonáltal úgy véli, a klasszikus érdekképviseleteket az új szabályozás nem szorítja ki a rendvédelemben sem, hiszen hamarosan együttműködési megállapodást írnak alá az ORFK-val, valamint a szaktárcával is. Ezt azért is fontosnak tarja, mert a rendőrség – például a járási rendszer kialakítása miatt – jelentős átszervezés előtt áll.
Az MRK legfőbb döntéshozó szerve, az ötvenfős közgyűlés megválasztásával megalakult, s a grémium június végén a tagjai közül többségi szavazással döntött a tisztségviselők, így az elnök, a főtitkár, illetve a bizottsági tisztségviselők személyéről is. A testület elnöke Dobson Tibor tűzoltó dandártábornok, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hivatalvezetője – korábbi szóvivője – lett, aki kérdésünkre maga is leszögezte: a szakmai érdekképviseletet tekinti a feladatának, és nem a szakszervezetekkel kívánnak konkurálni.
Dobson lapunknak elmondta, hogy a 77 ezer egyenruhást és közalkalmazottat képviselő testület működési feltételeiről – az apparátus létszámáról, elhelyezéséről és a technikai feltételekről – jelenleg egyeztetést folytat. Ez öt területet érint, mert a rendőrség mellett a karhoz tartozik a büntetés-végrehajtás, a katasztrófavédelem, a titkosszolgálatok és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adónyomozói állománya is. Az érdemi munkát illetően pedig kijelentette: a karnak elsősorban a készülő jogszabályok, a kilátásba helyezett szervezeti intézkedések, koncepciók és stratégiák véleményezése a dolga.
Nem vitatta az elnök azt, hogy sajátos helyzetben lesznek, hiszen a munkáltatói és a munkavállalói érdekeket egyaránt képviselniük kell. A kar feladata lesz például az, hogy etikai eljárást kezdeményezzen, illetve az ilyen ügyekben véleményt nyilvánítson, ami már korántsem tekinthető a foglalkoztatotti érdekvédelem részének. Dobson nem zárja ki ugyanakkor, hogy bizonyos esetekben az MRK fellép olyan egyedi esetekben is, amikor valamilyen munkaadói intézkedés a dolgozót sújtja. A rendvédelmi kar ötvenfős választott vezető testületében csaknem harmincan szakszervezeti tisztségviselők, ők tehát többségben vannak – jelezte Bárdos Judit.
Vagyis a hagyományos munkavállalói érdekképviseletek már csak emiatt is megkerülhetetlenek lesznek. Pongó Béla, a Független Rendőrszakszervezet (FRSZ) főtitkára ugyanezt hangsúlyozta, hozzátéve: bízik benne, hogy az MRK-val korrekt munkamegosztást sikerül majd kialakítani. Egyelőre nincs még semmilyen együttműködés, de – amint azt Dobson is kiemelte – reméli, ha a kar megkezdi az érdemi tevékenységét, megteremthetik a közös munka normális kereteit. Pongó azt is szóvá tette, hogy a rendvédelem területén a szakszervezetek működési feltételeit – az új munka törvénykönyve, illetve az egyenruhásokra vonatkozó szabályozás változása miatt – igencsak megnehezítették. A szakszervezeti tagdíjat – amely az illetmény egy százaléka – korábban automatikusan levonták a fizetésből, de a belügyminiszter döntése alapján erre már nincs lehetőség.
Emiatt az érdekképviselet elveszítette tagjainak több mint felét, mert sokan nem vállalták a tagdíj fizetéséhez szükséges utánjárást. Az érdekképviseletek vezetőitől megvonták a korábbi munkaidő-kedvezmény nagy részét is – megyénként mindössze egy ember kaphat legfeljebb két napot –, s ki kellett üríteni az FRSZ irodáit, nem használhatják ingyen a telefonvonalakat, és le kellett adni a gépkocsikat is – közölte Pongó Béla. Ezzel szerinte az Orbán-kormány egy 22 éve kialakult gyakorlatnak vetett véget. Az intézkedés ugyanakkor azért is aggályos – tette hozzá –, mert a rendvédelmi kari tagság kötelező, s a köztestület várhatóan kap állami támogatást, bár egyelőre nem tisztázott, hogy az embereknek kell-e bármit fizetniük (a kormánytisztviselők esetében a törvény mondja ki, hogy a tagság ingyenes).
Pongó szerint mindez azért is súlyosan diszkriminatív, mert a rendvédelmi területen más a szabályozás, mint a versenyszférában, ahol a szakszervezetek dönthetnek arról, hogy a korábbinál jóval kisebb munkaidő-kedvezményt miként használják fel. Az egyenruhások számára viszont kész helyzetet teremtettek, így a főtitkárnak is meg kellett válnia a hivatásos szolgálati jogviszonyától – ő korábban az ORFK rendelkezési állományában rendőrként szolgált –, most pedig jóval kisebb fizetésért az FRSZ alkalmazottjaként dolgozik.
A szakszervezeti apparátus eddig harmincfős volt, és ebből a finanszírozási nehézségek miatt csak tíz ember maradt – tájékoztatott Pongó Béla. Az FRSZ a rendőrszakszervezetek mintegy húsz európai országot tömörítő szövetségében is csupán korlátozott szerepet vállalhat, mert Pongó pénzügyi okokból lemondott a szervezet főtitkár-helyettesi posztjáról. Már a tagdíjat sem tudják fizetni, de erre az évre – a magyar szakszervezet nehéz pénzügyi helyzete okán – mentességet kaptak.
