Már a kánikulában rettegnek a hidegtől
– Hú, de meleg van! – panaszkodik Baross Lászlóné a négyszintes társasház kapujában. – Ősszel meg majd megfagyunk, ha nem lesz gázunk.
– Az könnyen előfordulhat. A Polgárdi határában álló két szomszédos társasház gázóráját néhány hete egyszer már le akarta szerelni a szolgáltató, de a közös képviselő akkor nem volt hajlandó átadni a munkásoknak az óraszekrény kulcsát.
– Erre azt mondták, hogy visszajönnek, és ha kell, kiásnak egy gödröt a gázóra mellett, aztán egyszerűen elvágják a vezetéket – állítja Szalai János, a ház egyik lakója. – 64 lakás maradna fűtés és meleg víz nélkül.
Csárádi László, a társasházak közös képviseletét ellátó cég ügyvezetője bólogat:
– Sajnos erre nagy az esély. Jelenleg 900 ezer forint körüli összeggel tartozunk a gázszolgáltatónak, ebből több mint 300 ezer forint már 60 napon túli adósság. Akármikor újra jöhetnek elzárni a gázt.
A Fejér megyei településen szokatlan dolog történt: miközben a házakban lakók becsülettel fizetik a közös költséget, a „hiányzó lakók” miatt hónapról hónapra nő az adósság. A 64 lakásból ugyanis 26 üresen áll. Mindegyiknek a társasházakat megépítő és a kész lakásokat értékesítő Polgárdi Házak Kft. a tulajdonosa, ám a cég ellen hónapok óta végelszámolás folyik. A vállalat tavaly őszig rendesen fizette a 26 lakás után a közös költséget, ám – épp az értékesítés kudarca miatt – likviditási gondokra hivatkozva leállt az átutalásokkal.
Az egykori szovjet laktanya területén álló lepusztult épületeket – amelyek előbb a magyar állam, majd a polgárdi önkormányzat tulajdonában voltak – néhány évvel ezelőtt vásárolta meg a Polgárdi Házak Kft. A projektcég azt tervezte, hogy a három leharcolt épületben lakásokat alakít ki, a felújítást követően pedig értékesíti azokat. A kft. a fejlesztéshez bankhitelt vett fel, amire a kialakítandó lakások nyújtották a fedezetet. A felvett kölcsönből azonban csak két házat sikerült újjávarázsolni, mindkettőben 32-32 lakást alakítottak ki. A 45-60 négyzetméteres ingatlanokat 2009 végén kezdték árusítani 7-9 millió forintért.
– Ekkor jött a nagy pofon: 26 lakás a cég nyakán maradt – meséli Baross Lászlóné, aki az elsők között költözött be a társasházba. – Pedig lett volna kereslet a lakásokra, csakhogy a finanszírozó bank az utolsó pillanatban egy csomó vevőtől megtagadta a lakáshitelt. Jó páran így a foglalót is elbukták. A beköltözésekkel egy időben, 2010 tavaszán hivatalosan is megalakultak a társasházak. A víz- és villanyszámlákkal sosem volt gond, mindenki a saját fogyasztása alapján fizeti. A fűtést és a meleg vizet viszont egy közös kazán szolgáltatja, amelynek a gázellátására a közműcég nem a lakókkal, hanem a társasházakkal kötött szerződést.
A lakásokban felszerelt hőmennyiségmérő alapján kiszámított fűtésdíjat – amelynek része a minden hónapban fizetendő alapdíj is – a lakók a társasház számlájára fizetik be, onnan utalja tovább a közös képviselő a gázszolgáltatónak. Erre a számlára nem fizeti tavaly ősz óta a Polgárdi Házak Kft. a tulajdonában lévő 26 lakás után a közös költséget, így a gázszolgáltatás több ezer forintos alapdíját sem. Csárádi László szerint tárgyaltak a közműcéggel, kaptak is részletfizetési lehetőséget a tartozás kiegyenlítésére, de még így sem tudták törleszteni az elmaradást. Mint mondja, havonta 220 ezer forintot kellene átutalnia a gázszolgáltatónak, ám az üres lakások miatt az összeg egyharmada nem folyik be a társasház számlájára.
Rövid távú megoldásként a közös képviselő azt javasolja, a fizető lakók között osszák szét a kft. felhalmozott tartozását.
– De hát miből fizessek? – tárja szét a kezét Baross Lászlóné. – Nyugdíjas vagyok, mégis muszáj eljárnom dolgozni azért, hogy egyáltalán megéljek. Nem tudok több pénzt előteremteni.
– Ez egyébként is egy gusztustalan megoldás lenne – teszi hozzá a szintén itt lakó Szalai János. – Én fizessem ki mások tartozását? Ráadásul ha egyszer megtesszük, a szolgáltató később azt fogja mondani: ezek a hülyék úgyis mindent kifizetnek. A lakók abban reménykednek, hogy még a fűtési szezon előtt befejeződik a kft. végelszámolása, és a lakások átkerülnek a finanszírozó bank tulajdonába. Ha ez megtörténne, az új tulajdonos minden bizonnyal újra beszállna a közös költség fizetésébe.
– Ez nem kétséges, hiszen a pénzintézet nyilván értékesíteni kívánja a lakásokat, amit aligha tudna egy olyan társasházban, ahol nincs fűtés – érvel Csárádi László. Hasonlóan látja a helyzetet Börcsök Sándor, a Polgárdi Házak Kft. végelszámoló-biztosa. Szerinte kulcskérdés, hogy a cég négy-öt hitelezője egyezségre jusson egymással, hiszen amint megvan a megállapodás, a hitelező bank tulajdonba vehetné az üres lakásokat. Börcsök Sándor kérdésünkre azt mondta, nem tudni, mikor érhetnek véget a tárgyalások, de azt mindenképpen el kellene kerülni, hogy valamelyik hitelező felálljon az asztaltól, és megindítsa a felszámolási eljárást, mert akkor az egész procedúra hosszú hónapokig elhúzódhat.
– Arra már nincs idő – mondja Csárádi László. – A társasházak adóssága hónapról hónapra nő, télig biztosan nem húzzuk ki. Lehet, hogy mire jön a hideg, már nem lesz gázunk.
