Kutyajólét gazdafrásszal
A most bevezetett előírások és büntetések kétségtelenül új helyzetet teremthetnek az állattartók mindennapjaiban: az állatvédelmi bírság alapösszege ötezer forintról tizenötezerre nő, a legmagasabb alkalmazható szorzó pedig a tízszeres lesz, vagyis különösen súlyos esetben akár 150 ezer forintos bírság is kiszabható.
Ha valaki „természetellenes vagy önpusztító tevékenységre szoktatja” az állatot (ilyen lehet akár az állatokkal űzött fajtalankodás is), akkor nyolcszoros szorzót kell alkalmazni, és tízszeres szorzó lép életbe az állat ok nélküli elpusztítása, „elhagyása”, az állatkínzás, illetve az állatviadalokkal kapcsolatos valamennyi tartási, tenyésztési és szervezési tevékenység esetén.
A kutyákat méret szerint kategorizálta az új jogszabály, rögzítve, hogy tilos kistestű ebet tíz, közepes testűt tizenöt, nagytestűt húsz négyzetméternél kisebb területen tartósan tartani, illetve kistestű kutyát négy, közepes testűt hat, nagytestűt nyolc méternél rövidebb eszközzel tartósan kikötni. A korlátozások látszólag egyértelműen az ebek érdekét szolgálják, közelebbről nézve azonban némelyik szabály erősen életidegen.
Például a lakásban tartott kutyák többsége esetén nehezen biztosítható az előírt terület – a konyha vagy a fürdőszoba például aligha számítható hozzá az eb rendelkezésére álló lakótérhez –, a 8 méteres lánc pedig elvben akár közel 200 négyzetméteres területet jelent. Aki ekkora kertrészt tud biztosítani a kutyájának, valószínűleg meg sem köti.
A kutyák farkát ezentúl csak az állat hétnapos koráig szabad kurtítani. Jövő év január elsejétől négy hónaposnál idősebb kutyát csak transzponderrel, azaz csippel megjelölve lehet tartani – a 3500 forintba kerülő „csipezésre” tehát öt hónapjuk van a tulajdonosoknak.
Szabályozás alapján tilos gerinces állatot köralapú kalitkában vagy gömb alakú akváriumban, illetve gerinces állat kifejlett egyedét harminc liternél kisebb űrtartalmú térben tartani – utóbbi előírás a forgalomban lévő akváriumok és terráriumok döntő többségét „törvényen kívül” helyezi.
A jogszabály leggyengébb pontja az, hogy az elrettentőnek nevezhető előírások és büntetések bevezetése nem párosul az ellenőrzés hatékonyabbá tételével: Magyarországon a gyakorlatban nincs állatvédelmi hatóság (elméletben három is van, a települési jegyző, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi igazgatósága, de az új jogszabálytól egyiknek sem lesz nagyobb kapacitása az ellenőrzésre, mint eddig.
Aligha képzelhető el, hogy napokon belül lecserélik az összes „méreten aluli” ékszerteknős-, tengerimalac- és aranyhörcsög-férőhelyet, mint ahogyan az is, hogy ezek tulajdonosai feljelentik magukat valamelyik érintett hatóságnál. Nemzetközi tapasztalatok szerint egyébként az állattartási szokások megváltoztatása a leghatékonyabban az oktatáson és a szemléletformáláson keresztül érhető el, e területen azonban nem történik semmi, az állatokkal való felelős bánásmód továbbra sem része a tananyagnak, pedig ezt az állatvédelmi törvény előírja.
