Iskolapadba ültetik a rendőri vezetőket: Aki megbukik, mehet járőrnek?
A cél a parancsnoki ismeretek bővítése, a vezetői tevékenység színvonalának javítása, a tapasztalatok átadása, továbbá a munkát támogató Robotzsaru informatikai rendszer használatának elsajátítása. A BM tájékoztatása szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem bevonásával tervezett továbbképzés elrendelését indokolja az is, hogy a rendőrségnél több szervezeti változás történik, ugyanakkor ebben a ciklusban ilyen jellegű oktatás még nem folyt.
A várható kiadások egyébként a rendőrségnél nyolcvanmillió forintot tesznek ki, ám az Államreform operatív program keretében pályázatot nyújtottak be, így a költségeket nem a szaktárca viseli. A kurzust a többi rendvédelmi szerv középvezetőinek is el kell majd végezniük: a jövő év első felében a katasztrófavédelem, a másodikban a büntetés-végrehajtás parancsnokai kerülnek sorra. A résztvevőknek pedig vizsgázniuk kell, és ha megbuknak, csak egyszer ismételhetnek. Amennyiben másodjára sem sikerül megfelelő eredményt elérni, a vezetőt várhatóan felmentik.
Az illetékes parancsnok elvileg kezdeményezheti ugyan, hogy a rosszul teljesítő is a posztján maradhasson, de erről a belügyminiszter dönt majd, és a tárcánál egyelőre nemigen tudnak olyan indokot, amelyre hivatkozással bárkit megmenthetnének. Az elmúlt két esztendőben számos alkalommal szembesültek azzal, hogy a parancsnokok nem megfelelően hajtatják végre a központi akaratot a beosztott rendőrökkel – állítják belügyi források.
A közbiztonság és így a közlekedésbiztonság javítását vagy a helyi lakosság biztonságérzetét erősítő törekvéseket nemegyszer tévesen értelmezték, így megesett, hogy az intézkedéseket éppen azok sérelmezték, akiket meg kellett volna védeni. Informátorunk konkrét példaként hozta fel a járművek kötelező felszerelésének túlhajtott ellenőrzését. Pedig nem általában azt kellene büntetni, ha az autóban nincs mentődoboz vagy elakadásjelző háromszög, inkább azt, aki baleset vagy műszaki hiba esetén nem rendelkezik ilyenekkel.
Hasonló a helyzet a kerékpárosokkal is: ha nincs lámpa a biciklin, és csak nappal használják, az nem zavar senkit. Ráadásul előfordult, hogy számon kérték, ha valakinek nem volt dinamója, miközben ma már sokkal korszerűbb és biztonságosabb világítóberendezéseket lehet vásárolni. Hasonló szélsőségekkel más akciók esetében is találkoztak. A továbbképzés során többek között azt szeretnék tudatosítani, hogy a vezetők ne vakon követeljék meg a jogszabályok betartatását és a felsőbb utasítások végrehajtását, hanem értelmezzék azokat. Ha pedig tisztán látják, mi a cél, bizonyára nem azt várják majd az embereiktől, hogy mindennap „termeljenek” tucatnyi feljelentést – ami még ma is viszonylag általános gyakorlatnak tűnik.
