Az elsodort Jobbik
A tiszavasvári városháza előtt megszólítok egy fekete pólót viselő, hatvanas urat, bemutatkozom neki, és megkérdem tőle, hogy mit szól a városban kialakult politikai helyzethez. A Jobbik helyi képviselői közül ketten ugyanis átálltak a Fideszhez, és ezzel a kormánypárt megbuktatta a jobbikos városvezetést. Kíváncsi vagyok a véleményére, mert érdekes embernek tűnik –abból következtetek erre, hogy a pólóján Ferenc József császár német nyelvű uralkodói jelmondata díszeleg: Mit vereinten Kräften. Azaz: Egyesült erőkkel. Vajon mit mond egy monarchista nyugdíjas Vasváriban? De csak megvonja a vállát, s ennyit dünnyög:
– Egyszerű ez. Megvették őket.
– Kik? – firtatom tovább.
– Ugyan kik? Hát a zsidók. A jobbikos zsidók most bomlasztják a Jobbikot. De ez nem újdonság nekem, mert annak idején a régi pártomat, a MIÉP-et is a zsidók verték szét, már’ a MIÉP-es zsidók. A Jobbik is tele van zsidókkal, még Vona is az.
Akkor itt vége is a beszélgetésnek, gondolom, mire egyszerre azt kérdezi:
– Olvasta maga Az elsodort falut Szabó Dezsőtől?
– Persze. De hogy jön ez ide?
–Mert csak annak lenne szabad beleszólnia a magyar politikába, aki azt olvasta. Abban minden benne van a magyar viszonyokról! Ha meghajolsz a központi akarat előtt, kapsz pénzt, ha nem hajolsz meg, akkor nem. Én is megmondtam ennek a polgármester gyereknek, ennek az Eriknek, hogy jobb lett volna, ha a Fideszhez pártol, mert akkor itt húsz évig ő lett volna a góré. De jobbikos lett, erre föl a Fidesz ott Pesten el is zárta előle a pénzcsapot! Jól tudom, hogy megy ez! Tizenkét évig dolgoztam Pesten.
–Mivel foglalkozott? – kérdem, mire büszkén kihúzza magát:
– Repülőgépeket szereltem, sok zsidót megismertem. Leírhatja nyugodtan! Na, viszlát!
Őrült beszéd, és nincs benne rendszer, mondhatnánk erre. De a Szabó Dezsőért rajongó úrral annyiban nagyon sokan egyetértenek a csaknem 13 ezer lelkes kisvárosban, hogy az említett „polgármester gyerek”, azaz Fülöp Erik „politikai karanténba” zárta a várost. Igaz, két éve a párt szavazói másképp képzelték a jövőt. Szebben. A tizenkét fős testületben a szélsőjobboldali párt hét mandátumot szerzett, a 28 éves Fülöp Erikből, az egyszerű gyámügyi előadóból polgármester lett, a Jobbik helyi erős embere, Császár József pedig az alpolgármesteri széket foglalta el. A testületben velük szemben két fideszes és három független képviselő ült, s úgy tűnt, a kényelmes többség kitart 2014-ig. Erősítette Fülöpék tekintélyét a Jobbik országos vezetésének, és magának Vona Gábor elnöknek a támogatása, aki 2010 óta többször járt a párt „fővárosában”. Csakhogy idővel nemcsak a párt ellenfeleinek, hanem sok helyi jobbikosnak is szúrta a szemét, hogy Fülöp Erikék új helyi adókat vezettek be – a legnagyobb felzúdulást az évi 12 ezer forintos ingatlanadó váltotta ki –, a közalkalmazottaknak pedig le kellett mondaniuk a fizetésük bizonyos százalékáról a város javára, ugyanakkor elmaradtak a főbb fejlesztések, kevés volt a munkahelyteremtő beruházás, s nem valósultak meg olyan pályázatok, amelyekre a város forrásokat nyert. A város költségvetési főösszege idén 2,7 milliárd forint, az idei évre tervezett költségvetési hiány pedig 43 millió forint. A városvezetés győzelemként ünnepli, hogy tavaly az önkormányzat 30 milliós többlettel zárt, az ellenzéki fideszesek azonban erre csak legyintenek, szerintük ez szemfényvesztő játék a számokkal, mert nem lehet pozitív szaldóként beállítani a működési hiány csökkenését. Sokak szerint a kudarcokért elsősorban a felkészületlennek tartott Császár József a felelős, másodsorban pedig Fülöp Erik, akiről az terjedt el, hogy nem önálló ember, csak Császár bábja.
Ebben a légkörben bombaként robbant a hír, hogy két jobbikos önkormányzati képviselő, Papp Mária és Szakolczai Attila megegyezett a Palló Sándor által vezetett fideszesekkel és függetlenekkel. A Jobbikból persze rögtön leárulózták őket, de Szakolczai Attila nem törődik ezzel. Mint a szerdai rendkívüli testületi ülésen érdeklődésemre elmondta: nem a saját, s nem is a pártok érdekeit, hanem a város javát tartotta szem előtt, az eddigi politikával ugyanis Vasvári nem haladt előre. Az új többség a jövőbeni együttműködés feltételéül egyebek mellett azt kérte a polgármestertől, hogy menessze Császárt, és javasolja a fideszes Palló Sándort alpolgármesternek. De Fülöp és Császár a rendkívüli ülésen taktikázni próbált: az ülés kezdetén Császár önként lemondott a posztjáról, igaz, a pulpitusról nem távozott. Fülöp viszont mégsem Pallót, hanem egy jobbikos képviselőt javasolt alpolgármesternek – talán azt hitte, ha Császár a saját kardjába dől, azzal kiengeszteli a Fideszt. De elszámította magát, mert Palló Sándor felállt, s azt mondta: mivel a polgármester már az első megállapodásukat sem tartotta be, meg kell szavaztatni az önfeloszlatást.
Palló utólag azt mondta nekem, hogy ez hirtelen ötlet volt, azért szánta rá magát, mert felháborította Fülöp Erik szószegése. A szavazáskor persze győzött az új papírforma: a Jobbiktól elpártolt képviselők szavazatával az ellenzék elérte, hogy a testület oszlassa fel magát. Császár József csak ezután hagyta el a vezetői pulpitust, ahol a feje fölött az elmúlt két évben mindvégig ott lebegett a Tiszavasvári címerében látható szablya – mindenki láthatta, hogy milyen közel van hozzá, tán csak ő nem.
