Ez a betegség a múlt héten került a figyelem középpontjába, amikor a Facebookon elterjedt, hogy emiatt halt meg egy 17 éves lány, aki korábban részt vett a Balaton Sound fesztiválon. A hírt később az ÁNTSZ is megerősítette, hozzátéve, hogy hivatalos utat követve már feltérképezték a lány kapcsolati hálóját és megkezdték az érintettek antibiotikumos kezelését. Azt is közölték, hogy a fesztivál valamennyi résztvevőjének nem kell orvoshoz mennie, mert a meningococcus baktérium csak közvetlen, szoros kapcsolat révén terjed emberről emberre.

Két nappal később egy 15 éves, majd egy 16 éves fiatal került kórházba szintén fertőző agyhártyagyulladás gyanújával, melyet igazoltak a vizsgálatok. Mindketten jártak a Balatonnál, de nem vettek részt a fesztiválon és nem voltak kapcsolatban az elhunyt lánnyal. – Amikor olvastuk ezeket a híreket, elkeseredtünk, hogy még mindig mennyi félinformáció, mennyi tévedés van erről a betegségről. Leginkább az keserített el, hogy a legtöbben nem tudnak semmit a fertőző agyhártyagyulladásról, ahogy mi sem tudtunk Bence halála előtt – mondja Somogyi Ágnes.

– Bence december 24-én lázasan ébredt, de a lázcsillapító használt és jobban lett. Másnap azonban visszatért a láz és erősen fájt a feje is. Ágnes bevitte a kórházba, de a fiú állapota gyorsan romlott, alig egy nappal az első tünetek jelentkezése után meghalt. C típusú agyhártyagyulladás vitte el.

Somogyi Ágnes és férje állítják: ha hallottak volna korábban a főleg 25 évesnél fiatalabbakat támadó betegségről, ha tudták volna, hogy van ellene védőoltás, Bence még ma is élne. – Amikor a H1N1 terjedt, a csapból is az folyt, hogy mindenki oltassa be magát, pedig nem haltak meg többen, mint ebben a betegségben. Mégsem hallottuk soha, hogy az agyhártyagyulladás ennyire veszélyes, és hogy van ellene védőoltás – teszi hozzá. Somogyi Ágnes szerint a hatóságok feladatának nem kellene véget érnie ott, hogy ha történik egy ilyen eset, akkor antibiotikumot adnak a beteg környezetének.

Úgy véli, hogy az is a dolguk lenne, hogy szélesebb körben informálják az embereket, hogy aztán a szülők eldönthessék, hogy oltatnak-e vagy sem. A meningococcus baktérium A, C, W135 és Y típusa ellen van elérhető oltóanyag, a B típus ellen még nincs forgalomban vakcina. A jelenleg szórványos megbetegedéseket okozó C típus elleni védőoltás az Országos Epidemiológiai Központ járványügyi osztályának tájékoztatása szerint zárt közösségekben élő gyermekek és fiatal felnőttek, például kollégiumok, nevelőotthonok lakói, új közösségbe bekerülő 14–25 év közötti fiatalok, zsúfolt szórakozóhelyeken, tömegrendezvényeken megforduló fiatalok, illetve egészségi állapotuk miatt fokozott megbetegedési hajlammal rendelkezők számára életkortól függetlenül ajánlott.

Somogyi Ágnes mindehhez annyit fűz hozzá, hogy számos nyugat-európai országban és az Egyesült Államokban sok helyen fel sem vesznek egy fiatalt például kollégiumba, amíg nincs beoltva. Az oltás itthon kétéves kor alatt 70 százalékos támogatással 2-3 ezer forint közötti áron kapható, idősebbeknek ennek körülbelül kétszeresébe kerül. Az Országos Epidemiológiai Központ járványügyi osztálya februárban közölte, hogy 2011 novembere óta a bejelentett fertőző agyhártyagyulladásos megbetegedések száma meghaladta a 2005–2009. évek havi átlagát. 2011. novemberben kétszerese, decemberben háromszorosa volt a korábbi értékeknek.

Tavaly júliustól idén januárig 33 megbetegedést regisztráltak, melyek közül hét halálos kimenetelű volt. Ebben az évben január és március között összesen 38, áprilisban 3, májusban öt megbetegedés fordult elő. Júniusban és júliusban eddig egy-egy megbetegedésről szerzett tudomást a népegészségügyi szolgálat. – Sokáig egész Európában és Magyarországon is a B típusú megbetegedésből volt a legtöbb, a C típusú megbetegedésből évente csak 1-3 esetet regisztráltak. 2009–2010-ben hirtelen megugrott a C típusú betegségek száma, évi tíz eset fölé, idén pedig már 20 fölött van az esetszám – magyarázza Kulcsár Andrea, a Szent László Kórház főorvosa.

Hozzáteszi: jelenleg az esetek szórványos emelkedését észlelik. Több európai országban, például az Egyesült Királyságban vagy Hollandiában a fertőzés előfordulása évekkel ezelőtt elérte a járványos szintet, ezért ezekben az országokban azóta minden évben csinálnak egy oltási kampányt, nem kötelező jelleggel. – Nálunk is szükséges lenne a betegségük miatt veszélyeztetett csoportok oltásának támogatása a kétéves kor alattiakon kívül is. A felsőoktatási intézmények látogatásának pedig feltétele kellene legyen az oltottság – mondja Kulcsár Andrea, hozzátéve, hogy itthon is szerveztek már felvilágosító kampányt a témában, csak éppen nem érdekelt túl sok embert.

Hányinger, láz, fejfájás

A baktériumot a tünetmentes, egészséges hordozók garatváladékukkal közvetítik. Valamilyen alapbetegség, netán fizikális leterhelés miatt csökkent védekezőképesség esetén a megváltozott tulajdonságú baktérium áttör a nyálkahártyán, és a véráramba kerül. A fertőzés lappangási ideje 2–10 nap. Tünetei kezdetben gyakran hányinger, magas láz, fejfájás, levertség, a későbbiekben tarkómerevség, fénykerülés, eszméletvesztés. Emellett megjelenhetnek nyomásra nem halványodó kiütések is. A tünetek észlelésekor azonnal orvoshoz kell fordulni. Részletes információk a Meningococcus.hu oldalon találhatók.

Több országban a kollégistáknak kö