„Egyetért-e Ön azzal, hogy Gyömrőn Horthy Miklósról, a vitatott történelmi személyiségről ne nevezzenek el közterületet?” – a szervezők erre a kérdésre várnak választ a Pest megyei város lakosaitól. Kezdeményezésüket hétfőn nyújtják be az önkormányzathoz. A jegyzőnek tizenöt napon belül kell döntenie a népszavazás kiírásáról, az esetleges fellebbezések elbírálási határidejét is beleszámítva augusztus végén, szeptember elején indulhat az aláírások gyűjtése.

Ahhoz, hogy a népszavazást valóban megrendezzék, a mintegy 13 ezer gyömrői választópolgár ötödének, csaknem 2600 helybélinek a támogatását kell elnyerni. Tavasszal országos – sőt: nemzetközi – figyelmet kapott a hír, hogy a gyömrői önkormányzat Horthy Miklósra keresztelte az addigi Szabadság teret, a város főterét. A döntés erős tiltakozást váltott ki. Az egyik helyi civil szervezet, a KIGYE (Környezet-, Ifjúság- és Gyermekvédelmi Egyesület) tüntetést szervezett. Részben az önkormányzat, részben a tiltakozók meghívására több történész – Romsics Ignác, illetve Karsai László és Ungváry Krisztián is – előadást tartott a városban.

Ha nagyon diplomatikusan akarunk fogalmazni, akkor azt mondhatjuk, hogy egyikük sem dicsőítette Horthy Miklóst. Az önkormányzat végül visszavonta határozatát, és a tér helyett a park egy részét nevezte el a volt kormányzóról. Bár ennek egyelőre semmilyen látható jele nincs – se tábla, se felirat –, a tiltakozók nem hajlandók elfogadni, hogy Gyömrőn akár egyetlen négyzetcentiméternyi közterület is Horthy nevét viselje.

Ráadásul úgy, hogy az önkormányzat előzetesen érdemben nem kérte ki a lakosság véleményét. A Tóth Mátyás történelemtanár nevével fémjelzett népszavazási kezdeményezést a KIGYE mellett az MSZP és a Demokratikus Koalíció helyi szervezete is támogatja. A szervezők informálisan a Fideszt is megkeresték. A „puhatolózó tárgyalások” során azonban kiderült, hogy a fideszesek meglehetősen megosztottak az ügyben – mondja a tanár. Tény, hogy a Fidesz nem állt a népszavazás mellé.

A kezdeményezők között akadnak, akik retorzióktól félnek. Tóth Mátyás nem tartozik közéjük, pedig Gyömrőn, egy önkormányzati fenntartású iskolában tanít – immáron tizenhét éve. Hangsúlyozza, hogy az iskolán kívül egy pedagógusnak is joga van kifejteni politikai nézeteit. A polgári demokráciákban természetes – folytatja –, ha valaki közéleti kérdésekkel foglalkozik. És ezért nem eshet bántódása.

Közbevetésünkre, hogy a mai Magyarország mennyiben tekinthető polgári demokráciának, Tóth Mátyás közölte: „Ha azt akarjuk, hogy ne szűnjön meg a demokrácia, akkor nem szabad félnünk, és nem szabad csöndben maradnunk”.

Szombaton a Horthy-ellenes tiltakozásban meghatározó szerepet játszó KIGYE vezetői meghökkenten tapasztalták, hogy az egyesületüknek is otthont adó épület tetőszerkezete „bontás alatt van”. A raktárként használt terem ajtaját feltörték, az ott tárolt tárgyakat – gyermekjátékoktól a számítógépes monitorokig, bútoroktól a konyhai felszerelésekig – elvitték.

A KIGYE honlapja szerint az önkormányzat „az egyesület tudta nélkül értékesítette az épületet”, egy helyi vállalkozó bontási megbízást kapott. A civil szervezet eltulajdonított vagyona állítólag egy gyömrői alvállalkozónál van. A KIGYE feljelentést tett a rendőrségen, és reméli, az eset nem függ össze azzal, hogy „bizonyos kérdésekben egyesületünk az önkormányzattal szemben nemtetszését nyilvánosan is ki merte fejezni”.

A civilek ellenzik, hogy Gyömrőn bármilyen közterületet elnevezzenek Horthyról