Nincs szakmai érv az előzetes feliratkozás mellett
Tóth Zoltán választási szakértő hasonlóképpen látja: a cél, hogy a többségében jobboldalinak tartott határon túli magyarok közül mind több embert névjegyzékbe vegyenek, az itthon élők közül pedig mind többet kizárjanak. Aggályosnak tartja ugyanakkor, hogy az eddigiekhez képest jelentősen megnehezítik egy alapvető alkotmányos jog gyakorlásának feltételeit.
Lövétei István alkotmányjogász szerint is kérdéses, hogy milyen méltányolható érdek szól az eddigi szabályozás megváltoztatása mellett. Létezik egy jól működő országos népesség-nyilvántartás, amelyből a hatóságok minden különösebb erőfeszítés nélkül összeállíthatják a választói névjegyzéket, ezért szerinte teljesen indokolatlan a polgárokat bármilyen utánjárásra kényszeríteni.
Ez akár egy alkotmányos jog szükségtelen korlátozását is jelentheti, különösen ha nehézséget okoz majd a regisztráció – például ehhez a falvakból a járásszékhelyekre kell utazni –, a feliratkozás határidejét pedig jóval a választások időpontja előtt lezárják, s hatékony jogorvoslatot sem biztosítanak – állítja.
A politikai szempontokon túl egyetlen szakmai érv sem támasztja alá, hogy miért kell az 1990 óta működő rendszert átalakítani – állítja László Róbert is. Szerinte a határon túli magyarokra való hivatkozás is teljesen megalapozatlan, mert emiatt sincs szükség az előzetes regisztráció általánossá tételére.
Akik ugyanis magyarországi lakóhellyel rendelkeznek, azok szerepelnek a népesség-nyilvántartásban, és ezért őket felesleges bármilyen külön eljárásra kényszeríteni. A szakértők szintén egyetértenek abban, hogy külföldi példákra felesleges hivatkozni. Az Egyesült Államokban vagy Angliában nincs ugyanis országos népesség-nyilvántartás, ezért a szavazók jegyzékének összeállításához elengedhetetlen a regisztráció.
Tóth ezzel kapcsolatban kiemelte: az állam Amerikában is egyre nagyobb szerepet vállal, s például amikor valaki jogosítványt kap, az okmány átvételét igazoló aláírásával hozzájárul ahhoz, hogy a választói névjegyzékbe kerüljön. Forrásaink szerint a Fidesz a francia modellt kívánja meghonosítani, ám ott egészen más rendszer működik. A 18. életévüket betöltött személyeknek egyetlenegyszer kell kezdeményezniük, hogy a választói névjegyzékbe kerüljenek, és utána csak azoknak kell ismét felvenniük a kapcsolatot a hatóságokkal, akiknek a lakcíme megváltozott – emelte ki László Róbert.
A közvélemény-kutatási adatok ismeretében a kormányoldal korántsem lehet biztos abban, hogy a feliratozás bevezetése a hasznára válik. A teljes népesség körében a választáson való részvételi szándék – és ezért valószínűleg az előzetes regisztrációs hajlandóság is – a fiatal felnőtteknél a legalacsonyabb, míg a városi diplomások esetében kiemelkedően magas. A fővárosban és a megyeszékhelyeken is az átlagosnál többen voksolnának, ami inkább az ellenzéknek kedvezhet.