Előkerült Csatáry halálos ítélete
– A dossziét még tanulmányozzuk, de az eddig elolvasott anyagokból is egyértelmű, hogy Csatáry a beosztottjainak megparancsolta: bánjanak kíméletlenül a kassai gettóban fogva tartottakkal. A kegyetlenkedésekben pedig gyakran ő maga is részt vett, amivel már a helyszínen több ember halálát okozta. Bizonyítható az is, hogy a hatályos rendelkezéseket figyelmen kívül hagyva, önkényesen döntött súlyosan beteg, idős zsidók, továbbá politikai szempontból gyanús személyek koncentrációs táborba való hurcolásáról. Olyan személyeket is elüldözött, akik vegyes házasságban éltek, ezért a jogszabályok rájuk nem vonatkoztak – mondta a szóvivő. A megtalált dokumentumokat ma ismertetik a sajtó képviselőivel.
Pavol Sitár, a szlovákiai zsidó hitközség kassai szervezetének elnöke lapunknak elmondta: bizonyítékaik vannak arra is, hogy Csatáry László a zsidóktól 1944-ben elrabolt vagy elkobzott aranyakat, más ékszereket, illetve értékes festményeket menekülésekor magával vitte, s Kanadában ezekkel is kereskedett. – Az összes dokumentumot rövidesen nyilvánosságra hozzuk, majd pedig követelni fogjuk, hogy európai elfogatóparancsot adjanak ki ellene, s a halálos ítéletet mielőbb változtassák életfogytig való börtönbüntetésre – közölte az elnök. Csatáry Lászlót mellékbüntetésként tizenöt évre megfosztották állampolgári jogaitól, és teljes vagyonelkobzásra ítélték.
A pozsonyi intézet dokumentációjában Csatáry a kassai rendőrigazgatóság „magas politikai tisztviselője és politikai tisztjeként” szerepel – adta hírül az MTI. A tanúvallomások alapján Csatáry „a neki alárendelt őröket arra utasította, hogy legyenek könyörtelenek a kassai gettóban és a kassai gyűjtőtáborban lévő zsidókhoz, miközben személyesen is aktívan részt vett az őrizetbe vett személyek kínzásában és megalázásában”.
A bíróság szerint „a kassai rendőrigazgatóság elöljárója a nyilasok magyarországi hatalomátvétele után vallási meggyőződésük, faji eredetük, nemzeti hovatartozásuk és nézeteik miatt embereket üldözött és önkényesen őrizetbe vétetett”. A pozsonyi akta tartalmazza a tanúk kihallgatásának jegyzőkönyveit, az 1948. március 16-án kiadott letartóztatási parancsot, illetve Csatáry személyleírását is.
Szita Szabolcs történész, a Páva utcai holokauszt-emlékközpont ügyvezető igazgatója – kérdésünkre, hogy a Szlovákiában előkerült ítélet mennyiben befolyásolhatja Csatáry László ügyét – hangsúlyozta: mindenképpen új eljárásra van szükség. – A történészek elvégezték feladatukat, elegendő dokumentum van ahhoz, hogy vádemelés esetén a bíróság megalapozott döntést hozhasson – tette hozzá.
Előző nap, a Páva utcában tartott tájékoztatón Szita Szabolcs felhívta a figyelmet, hogy a múltfeltárást tekintve Magyarország több évtizedes lemaradásban van. Gellért Ádám nemzetközi büntetőjogi szakértő a rendezvényen beszámolt arról: korabeli, saját kezű aláírásával ellátott dokumentumok igazolják, hogy Csatáry László gettóparancsnok volt Kassán. (Csatáry ezt a Magyar Hírlapnak nyilatkozva tagadta, és azt állította, csak tolmácsolt a németeknek.)
Gellért Ádám elmondta: más esetekhez hasonlóan ebben az ügyben is lényeges tisztázni, hogy Csatáry bizonyíthatóan tudatában volt-e annak, mi vár a marhavagonokban elhurcolt emberekre. Ezrek embertelen körülmények között tartása, megkínzása és bevagonírozása azonban háborús bűntettnek minősülhet – ebből a szempontból még csak a beosztás és a rendfokozat se számít.
Most, hogy megvan az elveszettnek hitt halálos ítélet, Gellért Ádámot is arra kértük, kommentálja a fejleményeket. Az ítélet megtalálása egyértelműen jó jel – mondta –, mert így egyre több részletre derül fény.
