Ő már hátradőlhet a székén: nemrég derült ki, hogy ősztől Skóciában tanul, felvették a University of Glasgow gazdálkodás és menedzsment szakára. – Körülbelül másfél éve tudom, hogy külföldön szeretnék továbbtanulni – meséli –, de akkor vált véglegessé a döntés, amikor kiderültek a keretszámok. A magyar egyetemek kiestek a pixisből: be sem adtam a jelentkezésemet sehova.

Azt kérdezem tőle, miből fog ott megélni. – Van valamennyi megtakarított pénzem, de szerintem nem lesz gond azzal sem, hogy munkát találjak – válaszolja. – A kinti iskolákban komoly karrierirodák várják az oda érkező külföldi diákokat, rengeteg dologban tudnak segíteni.

Az EngAme külföldi felsőoktatási tanácsadó cégen keresztül felvételizett a glasgow-i egyetemre. – Legtöbben a mentorprogramunkat keresik – mondja Lévai Balázs, a vállalat munkatársa. – Segítünk iskolát választani a jelentkezőknek, és végigkísérjük őket a felvételi folyamaton. A cég 2006-ban alakult, minden évben egyre többen jönnek hozzánk. Most január elején pedig négy-ötszörösére ugrott az érdeklődés – erősíti meg a feltevést, miszerint az újraszabott felvételi keretszámok jót tesznek a külföldi tanulást segítő üzletágnak. – A diákok a skandináv országokba, Hollandiába és Nagy-Britanniába készülnek: oda, ahol ingyen tanulhatnak tovább.

Az ausztriai Magyar Diákok Egyesületénél (MDE) a felsőoktatási törvény módosítása óta izzik a telefondrót. – A keretszám csökkentés áldozataivá vált szakok iránt nőtt meg leginkább az érdeklődés. A közgazdász- és jogászképzésen kívül még a kommunikáció, a turizmus-vendéglátás és a különféle nyelvszakokról kérnek információt, és sokan mennének az orvosi karra is – számol be tapasztalatairól Tóth Kata, az MDE elnöke.

– A gond az, hogy itt nem arra a németre van szükség, amit otthoni iskolában tanult az ember. A középfok elég a mindennapi élethez, a tanulmányok viszont másfajta tudást követelnek meg. De türelemmel és kitartással körülbelül fél év alatt bele lehet jönni – teszi hozzá bizta tóan. –Aki az első szemesztert sikeresen teljesíti, már itt is marad.

Balla Ágnes most érettségizett a budapesti, német nyelvű Thomas Mann Gymnasiumban. A minden évét színötös bizonyítvánnyal záró lány orvosira szeretne menni. Nem aprózta el a jelentkezést: a magyar egyetemeken kívül Bécsben és hat németországi intézményben adta le a papírjait. – Régebben is gondolkodtam rajta, hogy külföldre menjek-e, –mondja –, de amikor kiderült, hogy az állami támogatás azt jelenti, hogy szemeszterenként egy-egy évvel tovább kell itthon dolgozni – ez az orvosoknál 12 év! –, biztos lettem benne, hogy nem akarok maradni. Bár a kinti megélhetésemet támogatnák a szüleim, megpályáztam több ösztöndíjat is.

Regényi Enikőt és Róbert Évát, Szilágyi Erzsébet Gimnázium az idén végzett diákjait a dán népfőiskolák egyike látja vendégül egy félévre, EU-s támogatással jelentkeztek. – Elvileg arra jó, hogy mindenfélét kipróbálhatsz, mielőtt pályát választanál. Elsősorban humán irányú tárgyakat lehet felvenni, például művészeteket, filmezést, nemzetközi politikát, újságírást, sportokat –sorolja Éva.

Azért utaznak, amiért mindenkinek kellene: világot látni és nyelvet tanulni. – Ha felvesznek államira, akkor is halasztok egy évet – tisztázza Enikő –, ha meg nem, jövőre valószínűleg külföldre megyek, például Angliába vagy Skóciába.

– Azért megyek, mert még nem döntöttem el, milyen irányba tanulnék tovább, ráadásul a ponthatárokat is emelték az idén – magyarázza Éva.

– És egyébként is, máskülönben drága lenne huzamosabb időt külföldön tölteni. Meg mikor mennénk, amikor idéntől úgyis szívás lesz itthon tanulni?! – teszi hozzá sötéten.

A Study In Denmark! 2007 óta propagálja a dániai felsőoktatási intézményeket Magyarországon. – Tavalyhoz képest harminc százalékkal jelentkeztek többen az idén – számol be a statisztikákról Bende Ibolya, a projekt tanulmányi tanácsadója. –Eddig általában a felvételizők majdnem a fele visszamondta a jelentkezést, most ettől nem kell tartanunk. A diákok főleg gazdasági, informatikai és orvosi szakok iránt érdeklődnek.

– Előfordul, hogy a felvételi bizottság ideutazik Dániából, de a legtöbbször telefonon mérik fel a jelöltek rátermettségét, és nem utolsósorban angoltudásukat. Csak nemzetközi nyelvvizsgákat fogadnak el, anélkül felesleges beadni a papírokat – szögezi le Bende Ibolya. – A leendő hallgatókat a kiutazásukig segítjük a felkészülésben, de azután is tartjuk velük a kapcsolatot, hogy elhagyták az országot.

Itthon vagy külföldön?