Van-e arra lehetőség, hogy a klérus utólag megbocsásson a fiatal újságírónak, aki az elveszített sajtóper miatt három napot ült fogházban 1903 nyarán? Elképzelhető-e ma Ady Endre erkölcsi vagy jogi rehabilitálása, tekintettel arra, hogy a római katolikus egyház az elmúlt évtizedekben már több alkalommal gesztust gyakorolt a klérussal szembekerült történelmi személyiségekkel szemben?

Mint az irodalomtörténetből jól ismert, a fiatal Ady Endrét a Nagyváradon 1901-ben megjelent Egy kis séta című cikke miatt – amelyben a katolikus egyház gazdagságát állította szembe a szegény sorban élők életkörülményeivel – perbe fogták, s elítélték. Perének és fogságának történetét legújabban Péter I. Zoltán író, helytörténész és Tóth János muzeológus dolgozta föl az idén megjelent, Ady Endre nagyváradi sajtópere és börtönnapjai című kötetében, amelyben megtalálható a nagyváradi káptalan bűnvádi panasza, a rendőrség és a törvényszéki vizsgálóbíró kihallgatási jegyzőkönyve, a királyi ügyész indítványa a vizsgálat megkezdésére, a vizsgálóbíró vádemelési indítványa, a királyi ügyész vádemelése, az 1901. október 21-i és december 18-i főtárgyalás jegyzőkönyve és a Magyar Királyi Kúria végzése is. A Kúria 1903 márciusában tárgyalta Ady ügyét, s jóváhagyta a törvényszék elsőfokú ítéletét, vagyis a vádlottat rágalmazás miatt három nap fogházra és tíz korona pénzbüntetésre ítélték. Ady Endre a büntetést a nagyváradi fogházban ülte le, de az eset végül a javára vált: a hatalmas sajtóvisszhangot kiváltó büntetőügy országszerte ismertté tette a nevét.

Amint arról korábban beszámoltunk, a per történetét feldolgozó kötet bemutatóját a közelmúltban tartották Nagyváradon, ahol a közönség soraiban egy helyi úr fölvetette: milyen jó lett volna, ha a kötetbemutatón föláll a nagyváradi püspök, s a káptalan nevében bocsánatot kér. Ezt továbbgondolva arról kérdeztem a Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda vezetőjét, Magyar Györgyöt, hogy Ady ügyében milyen jogi lehetőségei vannak ma egy perújrafelvételnek? Ismeri-e a jog a rehabilitációt ilyen esetben? Ha akadna leszármazott, annak volna-e esélye a perújrafelvételre? S egy esetleges perújrafelvétel vagy egy szimbolikus újratárgyalás esetén Magyar György elvállalná-e Ady védelmet? Erre az ügyvéd elmondta: önmagában véve nem perújítási ok, hogy „a terhelt egyébként érettségi tétel”.Mint kifejtette, a rehabilitálás lényege, hogy a bíróság utólag felmenti a terheltet, a büntetett előéletre vonatkozó adatokat törlik a bűnügyi nyilvántartásból, s az indokolatlan szabadságvesztésért kártalanítást ítélnek meg. Mint mondta, ha Ady esetében egyházi bíróság nem járt el, akkor az egyházi rehabilitálás nem értelmezhető, de egy esetleges perújítás oka lehet, ha az alapügyre vonatkozóan új bizonyítékok merülnek föl. Akkor indulhat meg a per, ha az új bizonyíték valószínűvé teszi, hogy a terheltet fel kell menteni, vagy lényegesen enyhébb büntetést kell kiszabni, büntetés helyett intézkedést kell alkalmazni, vagy a büntetőeljárást meg kell szüntetni. Ugyancsak okot adhat a perújításra, ha például az alapügyben hamis vagy hamisított bizonyítékot használtak fel, vagy az eljárás során a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság tagja a kötelességét a büntetőtörvénybe ütköző módon megszegte. Vannak olyan perújítási okok is, amelyek az Ady-ügyben bizonyosan nem álltak fönn, ezek közé tartozik, ha a terhelttel szemben ugyanazon cselekmény miatt több jogerős ítéletet hoztak, ha nem a saját nevén ítélték el, ha az ítéletet a távollétében tartott tárgyaláson hozták, vagy az államfő a vele szemben indult büntetőeljárás kegyelemből történő megszüntetéséről határozott. Magyar György hozzátette: ha az előbbiekben ismertetett körülmények közül valamelyik fönnáll, akkor szívesen segítenek a perújítási eljárásban.

Mint megtudtam, perújítási joga csak egy esetleges leszármazottnak lenne, azaz ilyen eljárást „hivatalból” sem a magyar igazságszolgáltatási szervek, sem Ady „végsőkig elszánt” rajongói nem indíthatnak. Összességében tehát megállapítható, hogy Ady esetében akkor volna lehetőség perújrafelvételre, ha egy leszármazottja valamilyen új bizonyítékra hivatkozva vállalná a perindítást.

Az ügyről meg szerettem volna szólaltatni Böcskei László nagyváradi püspököt is. Azt szerettem volna megkérdezni tőle, hogy miként tekintenek vissza arra a bizonyos híres sajtóperre, ami Ady nevét országosan ismertté tette. Mit gondolnak arról a fölvetésről, hogy helye volna-e bocsánatkérésnek, s érdekelt az is, hogy egyáltalán van-e hivatalosan lehetőség arra, hogy a püspökség vagy a káptalan most Ady egykori ügyében gesztusértékű nyilatkozatot tegyen. Egyáltalán hogyan látja ennek a felvetésnek a realitását? A kérdéseimet Vakon Zsolt püspöki titkáron keresztül juttattam el hozzá, aki választ ígért, de megkeresésemre a püspök hetek óta nem reagált.

A budapesti Szabadság kávéház Ady-asztala, a költő itt írta a Harc a Nagyúrral című versét