Tény, hogy jelenleg Vizoviczkit és egykori biztonsági főnökét, valamint négy vezető beosztású rendőrt vesztegetéssel gyanúsítanak. Mint megírtuk, konkrétan azzal, hogy a rendőrök (köztük a szervezett bűnözés elleni szolgálat két vezetője) rendszeresen havi fizetés fejében illegális védelmet biztosítottak Vizoviczki közel negyven exkluzív szórakozóhelye számára, valamint tájékoztatták az őt érdeklő és érintő nyomozásokról. E védelem részét képezte, hogy szolgálati feladataiktól elvezényelt „kisrendőrök” parancsnokaik tudtával, sőt az ő utasításukra portaszolgálatot láttak el (kidobóemberekként dolgoztak) Vizoviczki érdekeltségeiben.

Portik Tamást kiemelt őrizetben szállították el előzetes letartóztatásba a Pesti Központi Kerületi Bíróságról

Portik Tamást és a vele együtt őrizetbe vett négy társát ellenben öt gyilkossággal összefüggésben gyanúsították meg mint felbujtókat. Ezek: az alvilág robbantásos-leszámolásos belháborújának kezdetén történt Prisztás-gyilkosság, valamint a négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai merénylet. Ezeknek a gyilkosságoknak a hátterében a 90-es évek közepétől virágzó illegális olajüzletek álltak. Prisztás Józsefnek 1996 november elsején állítólag egy elszámolási vita miatt kellett meghalnia. Prisztás egyes hírforrások szerint pénzt fektetett az olajüzletbe, ám nem kapta meg az ígért profitot, de még a befektetését sem fizették vissza, ezért rátette a kezét az olajosok egyik ingatlanára. Az Aranykéz utcában fölrobbantott Boros Tamás vesztét pedig az okozta, hogy lepaktált a rendőrséggel – az 1998. július 2-án vele együtt felrobbantott másik három halálos áldozat csupán rosszkor volt rossz helyen. Ám Boros nem egyszerű vamzer volt: kihasználva a rendőrség védelmét, kezdte felvirágoztatni saját olajüzleteit, miközben vallomásaival börtönbe juttatta riválisait.

Azonban a védők cáfolatai dacára a két ügynek mégiscsak vannak közös pontjai. Vizoviczki Lászlót már 2000-ben, a Pallag László vezette, olajügyeket vizsgáló parlamenti bizottság előtt az olajos alvilág katonájaként emlegette Sándor István, az akkori szervezett bűnözés elleni szolgálat Papa fedőnéven megismert főnyomozója. A vendéglátóipar (azon belül is az éjszakai bárok) mindig is az alvilág pénzmosodájaként működött, nemcsak nálunk, hanem szerte a világban. Vizoviczkit egyébként a 90-es évek elején még „nem jegyezték az éjszakában”: akik már akkoriban is ismerték, „kisstílű lányfuttatóként” emlékeznek rá. Néhány évvel később azonban már az éjszaka császáraként emlegették. Senki nem tudja, honnan lett hirtelen „ennyi pénze”.

Mondott azonban mást is Sándor István a parlamenti bizottság előtt. Említést tett egy „a bizottságnak leadott hangfelvételről”, amelyen szavai szerint a belvárosi őrs akkori parancsnoka alkudozott az egyik éjszakai bár tulajdonosával a védelmi díjról. A hivatkozott felvétel 2000-ben vagy azt megelőzően készülhetett, ezek szerint már akkor, tehát 12 éve is rendőri védelem alatt álltak egyes belvárosi mulatók.

Arra a kérdésre egyelőre nem kaptunk választ, hogy mi lett a Papa által a bizottságnak átadott hangfelvétel sorsa. A bizottságba delegált politikusokat akkoriban sokkal jobban érdekelte, hogy a „másik oldalhoz tartozók közül kik voltak benne az olajügyekben”, mint egy esetleg a rendőrség intézményes korrumpálását bizonyító felvétel – akkoriban erről nem is esett szó. Ma pedig már senki nem emlékszik rá, hogy történt-e bármi is a felvételekkel.

A rendőrség többször is belevágott, hogy felderítse az 1996 és 2000 közötti, megoldatlan robbantások és gyilkosságok feltételezett elkövetőit. Eredetileg az úgynevezett Energol-per lett volna az az eljárás, ahol lelepleződik a hazai szervezett alvilág, s fény derül az olajozás és a gyilkosságok összefüggéseire. Ám az induláskor 6,7 milliárdos ügy százmilliósra olvadt, s a vádlottak éppen csak annyi büntetést kaptak, amennyit előzetesben már leültek. A nagy leleplezés elmaradt.

Portik Tamást is körözték az Energol-ügyben, ám még időben külföldre menekült... Bár ma már sokan azt is kétségbe vonják, hogy mindvégig külföldön bujkált, s feltételezik, hogy ehelyett inkább ingázott az Egyesült Államok és Magyarország között, ahogy az felesége édesanyjának a blogjában olvasható. Anyósa blogjából egyebek közt az is kiolvasható, hogy Portik többször is megfordult Magyarországon, miközben ő vezette a top 100-as körözési listát. Egyszer anyósa panaszt nyújtott be ellene a rendőrségen. Pár nappal később már a beadvány és az arra adott hatósági válasz is Portik kezében volt. Állítólag mindenkinél jobb rendőrségi és titkosszolgálati kapcsolatai voltak. A Heti Válasz szerint Portikot beszervezte a rendőrség, így jó ideig informátor volt.

Az Energol-ügy fiaskójáért a rendőrség az úgynevezett kecskeméti maffiaperben vett elégtételt: egy 2004-ben meghiúsított fegyvervásárlással összefüggésben több egykori energolost ítéltettek el, amiért a Szerbiából illegálisan beszerzett fegyverekkel meg akarták gyilkoltatni T. Tibort. T.-nek akkoriban – mint az a vádiratból is kiderült – több Balaton környéki szórakozóhelyen voltak érdekeltségei, azokat akarták megszerezni a vádlottak. Ők ezt kezdettől tagadták, s tagadják ma is.

T. Tibort azonban akkoriban Portik bizalmasaként emlegették, bár hogy pontosan milyen viszonyban álltak, azt csak kevesen tudhatják. A maffiaperben elítéltek azonban egy percig sem hitték, hogy az ügyükben a rendőrséggel készségesen és aktívan együttműködő T. találta volna ki, hogy merénylet készülne ellene. Sokan közülük kezdettől Portikot sejtették az ügy hátterében, mondván: így akarta elkerülni, hogy az egykor magával vitt olajmilliárdokkal elszámoltassák. Más kérdés, hogy a rendőrség titkosszolgálati eszközökkel rögzített olyan bizonyítékot, ami arra utal, hogy merénylet készült T. ellen, s ahhoz a vádlottaknak közük lehet.

Amikor belügyi illetékesektől megkérdeztük, hogy a kecskeméti maffiaper idején miért nem nyomoztak párhuzamosan Portik ellen is, azt felelték, egyszer majd az is kiderül, miért nem lehetett akkor azon a szálon továbblépni...

Forrásaink szerint Portik és társai leleplezése valójában bosszú. Bosszú a kecskeméti maffiaügyért és azért, mert Portik az illegális olajügyekből felhalmozott milliárdokból nem volt hajlandó visszaosztani, noha erre többen többször is megkérték. Ő azonban a kéréseket megalapozatlannak tartotta és elutasította. Márpedig a jó barátság, a hűség és a hallgatás alapja a pontos elszámolás.

Úgy tudjuk, az elmúlt hónapokban Portik több egykori kapcsolatát is kihallgatták, köztük jogerős büntetésüket töltő személyeket is, és ők hirtelen emlékezni kezdtek, ki mit tett a közelmúltban. Nem zárható ki, hogy néhányukkal alkut kötött a rendőrség.