A pesszimisták – más vélemények szerint realisták – táborába sorolta magát a Költségvetési Tanács is, amikor újra jogot formált a költségvetési törvényjavaslat átvizsgálására, mivel a legutóbbi alkalom óta alapvető változások történtek.

A rossz hírek akkor érkeztek, amikor a magyar piacok épp boldogabbik korszakukat élik a kedd óta folyó IMF-tárgyalások miatt. A várakozások felfokozottak, de a szakértők szerint nem teljesen megalapozottak. A Haza és Haladás szerint lényegében semmit nem nyer a kormány azzal, ha csak egy garanciát szerez a hitelnyújtóktól: az államkötvényhozamok biztonságos finanszírozásához ennél többre lesz szükség. A rendelkezésre álló információk, adatok alapján arra a következtetésre jutott az Oszkó Péter volt pénzügyminisztert is soraiban tudó alapítvány, hogy tartósan leszakad a magyar gazdaság a következő években, sovány, az egy százalékot valamivel meghaladó növekedésre lesz csak képes. Ez nem jó hír például a nyugdíjasoknak, mert akkor csak az inflációval emelkedhet a járandóság, reálértéken nem.

Az MNB szerint a tartalékokat elfelejtheti a kormány, ha három százalék alatt akarja tartani a jövő évi hiányt. A Költségvetési Tanács pedig arra hívta fel egyebek mellett a figyelmet, hogy olyan bevételekkel –például az adóbeszedési hatékonyság javításával – tömné be a költségvetési lyukakat a kabinet, amelyek megalapozottságáról a tanács egyáltalán nincs meggyőződve.

Kreatív megoldásokban a későbbiekben sem lesz hiány, Orbán Viktor legutóbb a bankrendszer „felmagyarosítását” és a közműszolgáltatók nonprofittá válását jelentette be. A felerészben magyar tulajdonban álló bankrendszert nem jogi eszközökkel kívánja elérni a kabinet – értesültünk –, hanem „lesben állnak” a befektetésre szakosodott intézményei, és amint lehetőségük nyílik, tulajdonrészt fognak szerezni az adott pénzintézetben. Ez úgy is megvalósulhat például, hogy egy banktól, amikor megroggyan, az állami pénzügyi segítségért cserébe nem kamattal növelt törlesztést várna el a kormány, hanem tulajdonrészt. A lényeg: nem a pénz piaci jogszabályok átírásával törne előre az állam – ez egyébként is problémás lenne Brüsszelben –, hanem a piacon akar aktív szereplővé válni.

Sokan találgatják azt is, hogy a közműcégekkel mit akar kezdeni a kormány. Tudomásunk szerint itt sem arról van szó, hogy máról holnapra mindegyiknek nonprofit módon kellene üzemelnie. Ellenben az állam itt is keresni fogja a módját a tulajdonszerzésnek, és a házon belülre került szolgáltatóknál vezetné be a nonprofit üzemmódot. Mindkét esetben tehát egy időben elnyújtott, határidő nélküli programról van szó, de a tulajdonszerzés mindenképpen prioritást fog élvezni a kormány gazdaságpolitikájában a jövőben.

Elvileg a bérek megőrzése is kiemelt fontosságú az Orbán-kormánynak, de a tegnapi statisztika azt mutatja, az infláció elviszi a keresetek vásárlóértékét. A részletes adatok azt is megmutatják, hogy még a nagycsaládok is két százalékpontos veszteséget könyveltek el idén az első negyedévben, pedig a kormánypárti nyilatkozatok általában rájuk hivatkoznak mint pozitív példára. Tavaly ez még igaz volt (+19 százalék éves szinten), idén már nem. 

Orbán Viktor uniós pénzből épít magyar tulajdonú gazdaságot FOTÓ: MÓRICZ SIMON