Ezúttal a konkrét döntést és annak szellemiségét is meg kell valósítania a törvényhozásnak – fogalmazott Paczolay Péter, az AB elnöke a Kossuth rádióban.

A testület elnöke annak kapcsán mondta ezt, hogy az AB alaptörvény-ellenesnek nyilvánította hétfőn a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatárt elérő bírók kötelező felmentését előíró törvényi szabályokat, és hatálybalépésük napjára viszszaható hatállyal, azaz 2012. január elsejével megsemmisítette azokat. Az AB szerint a – 62 évesnél idősebb bírók nyugdíjazását előíró – szabályozás formai és tartalmi szempontból egyaránt sérti a bírói függetlenségből fakadó alkotmányos követelményeket. Az Országos Bírói Hivatal tájékoztatása szerint a teljes bírói létszámból, 2996 főből eddig 231 bírót érintett a nyugdíjazás. Emellett jelenleg 37 olyan bíró dolgozik, aki az idén éri el az öregségi nyugdíjkorhatárt, vagyis vonatkozna rá a megsemmisített törvény.

Az AB elnöke hangsúlyozta azt is: a testület többsége számára a bírói szolgálati viszonyból való felmentés kapcsán a korábbi 70 éves korhatár radikális, 62-65 évre csökkentése és az intézkedés gyorsasága volt alkotmányellenes. Arra, hogy a döntés meghozatalakor ő volt a „mérleg nyelve”, Paczolay Péter úgy reagált: személy szerint jobban örült volna egy konszenzusosabb testületi állásfoglalásnak. Paczolay Péter a döntés következményeiről szólva kitért arra, hogy a nyugdíjazás miatt távozó bírákat nem kell automatikusan visszavenni, hiszen az AB erről nem foglalt állást, csupán a nyugdíjazási szabályokat semmisítette meg.

Bárándy Gergely szocialista képviselő ugyanakkor az AB döntése után az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének küldött nyílt levélben arról írt: Handó Tündének lenne módja arra, hogy a 62 évesnél idősebb bírák kényszernyugdíjaztatásával kapcsolatos jogellenes munkáltatói intézkedéseket közvetlenül, jogszerű döntésekkel orvosolja. A szocialista képviselő szerint, ha az OBH elnöke esetleg mégis úgy látná, hogy erre nincs lehetősége, akkor arra kéri: „apparátusa kiváló jogi szakértelmének felhasználásával kezdeményezze a jogellenes felmentést megelőző állapot helyreállítását biztosító törvényi szabályok megteremtését”. A szocialista képviselő szerint nonszensz volna, ha az alkotmányellenes módon felmentett bírákat bírósági procedúrára kényszerítenék.

– Ha nem a kormány, hanem a bírók, bíróságok érdekeit tartja szem előtt az elnök, akkor mielőbb törekszik megteremteni annak lehetőségét, hogy visszavehesse a szervezet háromszáz legtapasztaltabb tagját” –fogalmazott lapunknak Bárándy Gergely.

Mindennek kapcsán az OBH lapunknak küldött közleményében azt írta: bíró kinevezésére kizárólag a köztársasági elnök jogosult, semmilyen más személynek vagy szervezetnek nincs ilyen jogköre, az OBH-nak pedig nincs törvénykezdeményezési joga. A szocialista képviselő arra a felvetésünkre, hogy kicsit korai még a bírók visszahelyezéséről beszélni, hiszen a miniszterelnök szerint az AB-döntés ellenére „a rendszer marad ”, úgy reagált: „erre nincs alkotmányos és a nemzetközi jogelveknek megfelelő lehetősége a kormánynak”.

A kabinet alighanem másként gondolja ezt. Azt ugyanis már a hétfői AB-döntés után világossá tette Orbán Viktor miniszterelnök, hogy a kormány – a tervek szerint még a hét vége előtt – javaslatot tesz a parlamentnek az alaptörvény, a bíróságokról szóló jogszabály és a nyugdíjtörvény közötti összhang megteremtésére. Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára pedig szintén még hétfőn úgy fogalmazott: a kormány majd szerdai ülésén értékeli az AB döntését, és várhatóan ekkor tesz javaslatot az Országgyűlésnek a megállapított ellentmondások feloldására. Répássy Róbertet tegnap nem tudtuk elérni, más forrásokból viszont úgy értesültünk: a kabinet szerdán tárgyalt a „megoldási javaslatról”, és „napokon belül” az Országgyűlés elé terjesztik a tervezetet.