P. László vallomása ellentmondásos
A bíróság szerda délelőtt néhány perc alatt meghozta döntését. Mindeközben a bíróság épületét többtucatnyi rendőr vigyázta. A megyei főkapitányság és a Pécsi Törvényszék nem kívánt nyilatkozni az erős készenlét okáról. Az újságírók azt feltételezték, hogy a rendőrség tartott attól: cigányellenes tüntetés lesz a bíróság előtt.
A gyilkosság gyanúsítottja ugyanis cigány származású, s emiatt az elmúlt napokban az internetes portálokon egymást érték a cigányellenes kommentek. Ezek között – állítólag – akadtak olyanok is, amelyek szívesen vették volna, ha a bíróság előtt megszerveződik egy cigányellenes demonstráció. Hogy rasszista csoportok valóban akartak-e szervezni tüntetést Pécsen, azt nem tudjuk, a bíróság előtt azonban semmilyen jele nem volt ennek a szándéknak.
A Jobbik pécsi szervezete viszont sajtótájékoztatót tartott a bíróság épületénél. Tudható volt, hogy a szélsőséges párt a bűncselekmény kapcsán három témáról akar szólni: Pécs javításra szoruló közbiztonságáról, a halálbüntetés visszaállításáról, valamint a „cigánybűnözés”-ről. Ez utóbbi volt hangsúlyos Németh Zsolt, Pécs jobbikos parlamenti képviselőjének beszédében. Azt mondta: van a cigányságnak egy – remélhetőleg kisebbségben lévő – rétege, amely bűnözésből él, s hogy ez így van, az az elmúlt 22 év politikájának is a hibája. Németh Zsolttal előző napon szót váltottunk, s jeleztük, hogy az ő felfogását követve lehetne „magyarbűnözés”-ről is beszélni, ezt a megjegyzést a politikus egy mosollyal nyugtázta, s ragaszkodott ahhoz, hogy cigánybűnözés márpedig létezik.
Nem kívánunk belemenni a „jobbikosok utcájába”, ennek ellenére megemlítjük, hogy P. László anyja valóban roma, a férfi – már elhunyt – apja és nevelőapja viszont nem volt az, s nem roma az a nő sem, akivel legtovább együtt élt, s aki gyermeket szült neki. P. László 9 évet töltött állami gondozásban, a legfogékonyabb korszakait intézetben élte, így a szocializációjában a romák hatása csak részleges.
Visszatérve a bűnügyhöz, újból csak azt írhatjuk, hogy a rendőrség továbbra sem beszél a nyomozásról. A legtöbb hivatalosnak tekinthető információt Solymos Sára, a gyanúsított védője osztotta meg eddig a sajtóval. Tőle tudjuk, hogy P. László ragaszkodik ahhoz: egyedül követte el a bűncselekményt. Ugyanakkor a férfi vallomásai ellentmondásosak, és nem életszerűek.
Először azt vallotta, hogy a néptelen utcán megszólította Bándy Katát, sétált vele, és amikor megpróbált vele közösülni, de a lány ellenkezett, megfojtotta. Később azt mondta, Bándy – félve az erőszaktól – azonnal menekült előle, s mikor utolérte, végzett vele. Utóbbi sem hiteles, mert érthetetlen, hogy a lány miért nem kiáltott segítségért (a nyitott ablakokon át sokan meghallhatták volna), és miért menekült támadója elől 4-500 métert, az utcáról egy bokros, kieső helyre tartva.
Mellesleg P. László szavai nem adnak magyarázatot az áldozat sérüléseire és meztelenségére sem (a férfi nem tud arról számot adni, hová tette a lány ruháját).
Rendőrségi forrásaink szerint a nyomozók biztosak abban, hogy P. Lászlónak társai lehettek. Valószínűnek tartják, hogy P. bandája egy autóba kényszerítette Bándy Katát, a kocsiban erőszakoskodtak vele, s eközben véletlenül vagy akarattal megölték. Ezt követően autóval vitték a lány meztelen holttestét arra a helyre, ahol utóbb megtalálták. Ezért a nyomozók keresik P. László társait.
Őket nemcsak betyárbecsületből védheti P. László, hanem önös érdekből is: ha bebizonyosodik, hogy társakkal tört a védtelen lányra, akkor az súlyosbítja a rá kiróható büntetést, s csaknem biztos, hogy életfogytig tartó szabadságvesztésre számíthat.
Egyébként a gyanúsított anyja és ismerősei is úgy vélik, P. Lászlónak társai lehettek, mert a férfi minden eddigi bűncselekményét bandában követte el. Az ismerősök feltevése az, hogy a rendszeresen lopásból élő férfi miután a börtönbüntetés elől május végén Kelebiából Pécsre menekült, újra lopásokra adta a fejét. A gyilkosság éjszakáján is akcióban lehetett P. és csapata, amikor a védtelen pszichológus feltűnt, a banda megpróbált a „maga módján ismerkedni”.
Bándy Katát hétfőn, Szekszárdon kísérik utolsó útjára. A belügyminiszter a pszichológust a közszolgálat halottjának nyilvánította. A család a sajtó jelenléte nélkül, a rokonok és barátok körében akar elbúcsúzni tragikus sorsú szerettétől.
