Zuroff azt követeli, hogy végre kezdődjön el az ügy
A Budapesti Nyomozó Ügyészség tavaly szeptemberben Efraim Zuroff, a náci bűnösök felkutatásával foglalkozó Simon Wiesenthal Központ vezetőjének feljelentése nyomán rendelt el nyomozást háborús bűntett elkövetésének gyanúja miatt Csatáry László ügyében. (Csatáry, a kassai gettó egykori parancsnoka évtizedeken át Kanadában élt. Vélhetően a kilencvenes évek végén költözött Magyarországra, miután Kanadában kitoloncolási eljárás indult ellene.) A nemrégiben Budapesten járt Efraim Zuroff az MTI jelentése szerint azt mondta az ügy kapcsán: 15 ezer zsidó ember 1944-es deportálásáért volt felelős Csatáry László, akinek a kegyetlenkedéseire izraeli és egyesült államokbeli tanúk is emlékeznek. A központ vezetője beszélt arról is: Ausztráliában találtak egy kassai túlélőt, akinek kilenc rokonát „Csatáry küldte halálba”, közülük négy esetében külön utánajárással érte el, hogy Ukrajnába deportálják őket. A Simon Wiesenthal Központ vezetője magyarországi látogatása során felkereste a budapesti főügyészséget, azt kérve: gyorsítsák fel az eljárást, tegyenek meg mindent azért, hogy Csatáry bíróság elé kerüljön.
A történtek nyomán megkerestük a Fővárosi Főügyészséget. Szerettük volna megtudni egyebek mellett azt, hogy hol tart a múlt ősszel indult nyomozás, s választ kértünk arra is: volt-e tudomásuk arról, hogy Csatáry László Budapesten él? Válaszok helyett azonban csak egy semmitmondó közleményt kaptunk. Ebben hosszan részletezik, milyen nehézségeket okoz egy 68 évvel ezelőtt, ma már más országban lévő városban történt esemény feltárása, valamint a bűncselekménnyel érintett, még élő sértettek felkutatása, ám érdemi információ nem volt a közleményben. Azt viszont leszögezték: a nyomozás során csak ezután „történhet meg a tényállás pontos tisztázása és a további nyomozati cselekmények meghatározása”.
– Remélhető, hogy az időigényes nyomozási cselekmények egy részét tavaly szeptember óta elvégezték – fogalmazott lapunknak a konkrét ügy részletes ismerete nélkül Tóth Mihály, a Pécsi Tudományegyetem jogi karának tanszékvezetője. Ezzel együtt a jogászprofesszor nem vitatta, hogy valóban bonyolult procedúra a történtek feltárása: „Hasonló ügyek tapasztalatai alapján a nyomozás akár évekig is húzódhat, hiszen már a tanúvallomások beszerzése is nehézkes feladat. A hírek szerint ugyanis a tanúk külföldön élnek, s mivel őket nem lehet kötelezni arra, hogy Magyarországra utazzanak, nemzetközi megkeresés, jogsegély keretében van mód vallomásaik beszerzésére. Tovább bonyolítja az eljárást, hogy a feltételezett bűncselekmény Kassán történt, ami ma már nem Magyarországhoz tartozik.”
A háborús bűnökkel vádolt férfi ügye hétfőre politikai vitákat is gerjesztett. Az MSZP közleményében örömmel fogadta a legkeresettebb náci háborús bűnös megtalálásáról szóló híreket. Ugyanakkor megjegyezték: „Ezek szerint egy brit bulvárlap oknyomozói eredményesebbek a még élő népirtók felkutatásában, mint a magyar ügyészség, amely már tíz hónapja csak bottal ütötte a Budapest belvárosában rejtőző Csatáry László nyomát.” A párt azt kéri a rendőrségtől, hogy a lehető legrövidebb időn belül állítsa elő a soha el nem évülő bűncselekmények elkövetése miatt körözött Csatáry Lászlót, egyúttal felszólítja Polt Péter legfőbb ügyészt, hogy haladéktalanul emeljen vádat a férfi ellen.
Mindenesetre a jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ vezetője kételyét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a magyar hatóságok felelősségre akarják-e vonni Csatáry Lászlót.
„A legfontosabb kérdés az, vajon megvan-e a politikai akarat Magyarországon ahhoz, hogy a Csatáry-ügyet bíróság elé vigyék. Mi azt követeljük, hogy az ügy végre kezdődjön el. Hogy Csatáryt nevezzék meg mint gyanúsítottat, és vessenek véget a lavírozásnak” – mondta Efraim Zuroff a dpa német hírügynökségnek.
Kételyeit Zuroff azzal magyarázta, hogy a magyar hatóságok már négy és fél éve ismerik az ügyet. „Én már 2006-ban bizonyítékokkal szolgáltam az ügyészségnek. 2011 szeptemberében pedig még Csatáry budapesti címét is megadtam” – állította a náci bűnösök felkutatásával foglalkozó központ igazgatója. „Nyilván abban reménykedtek, hogy eltűnik” – tette hozzá.
A kassai gettó
Az úgynevezett első deportálási zóna része volt a kassai gyűjtőtábor, így már 1944. április 16-án elkezdték odaszállítani a zsidó emberek ezreit a környező településekről – mondta lapunknak Csősz László történész. Hozzátette: Kassán a belvárosban létrehoztak egy kőfallal körbekerített gettót, a település külterületén, egy téglagyárban pedig egy tábort. Csatáry László rendőrfelügyelőként a gettó parancsnoka, egyúttal az Eichmann-kommandó és a magyar hatóságok közötti kapcsolattartó volt. A történész hangsúlyozta: a túlélők beszámolói szerint Csatáry különösen kegyetlenül bánt az emberekkel, kutyakorbáccsal ütötte őket. Csősz László szerint Csatáry brutalitásáról sokat elárul, hogy „még a németek is megelégelték a kegyetlenségét”. Kassáról öt deportálószerelvénnyel összesen több mint 15 ezer embert szállítottak Auschwitzba.
