Panelprogram: a háromszáz lakásos ház megújult, a villanyt kikapcsolhatják
Akár a rezsi felét is megspórolhatják a fűtéskorszerűsítés, a homlokzati hőszigetelés, illetve a nyílászárók cseréjének révén – összegezte a Mi Havannánk elnevezésű rehabilitációs program eredményét tavaly januárban Szabó István projektmenedzser a beruházásról szóló hírlevélben.
Hozzátette: a lakók úgy tudják majd törleszteni a felújításra felvett hiteleket, hogy ez nem jelent számukra havi pluszkiadást. S örömmel jelentette: befejeződött a Mi Havannánk rehabilitációs program legjelentősebb beruházása, három társasház energiatakarékos korszerűsítése. Köztük a háromszáz lakásos Csontváry utca 30–38. szám alatti társasházé.
Csakhogy az említett épület felújítása mind a mai napig nem fejeződött be hivatalosan, az elvégzett munkát ugyanis még nem vették át. Így az uniós és állami támogatások egy részét sem hívhatta le a társasház. A felvett hitelt viszont már fizetni kell. A felújításból származó megtakarítás pedig korántsem sem fedezi a törlesztést. A lakók viszont nem akarnak több közös költséget fizetni. Nekik nem ezt ígérték. A ház adóssága napról napra duzzad. A hitelezők türelme fogyatkozik.
– A felújítás nem a lakók akarata szerint valósult meg – véli Vilmányi Gábor, a XVIII. kerületi önkormányzat szocialista képviselője, aki már a Mi Havannánk program indulásakor is testület tagja volt. – A program túlfutott rajtuk. A társasház közös képviselőjének felelőssége – hiszen neki van erre a legnagyobb rálátása –, hogy felmérje a tulajdonosi közösség teherbíró erejét. A ház túlvállalta magát. Ráadásul egyre újabb munkák felé tolta a házat a TH 18 Kft. Még pontos kimutatásaik sincsenek a tartozásokról, hogy lehetne így behajtani. Nem csoda ha szabadulnának tőlük.
Vilmányi Gábor mindezek láttán a kerületi önkormányzat segítségét kérte, amely végül egy összegben kifizette a még tulajdonában álló lakásokra eső közös költséget. Ez csak az adósság harmadára volt elég, de az Elmű elállt a kikapcsolástól és belement a részletfizetésbe. De még korai lenne hátradőlni. A június közepén tartott társasházi közgyűlésen a megjelent tulajdonosok megszavazták a rendkívüli közös költséget, amely a júniusban és júliusban havonta 300 forint négyzetméterenként, augusztusban 200 forint, majd az év hátralévő hónapjaiban 100 forint. Nagy kérdés, hogy hányan fizetnek majd, hiszen a többség a meglévő adósságát se rendezi. A ház tartozása meghaladja a 18 millió forintot.
– A társasházban két éve nem emelték a közös költséget, holott belevágtak egy 217 millió forintos felújításba. A különféle pályázatok révén nyert támogatások csak a költségek felét fedezték, a másik részére hitelt vett fel a ház, amelyet le is hívtak és a bank minden hónapban le is emeli az esedékes törlesztőrészletet. Így nem lehet arra várni, hogy a fűtésköltség megtakarításából egyszer csak összejön a szükséges pénz. A lakók azonban most is ezt a politikusi ígéretet emlegetik – magyarázza a helyzetet Tóth Tibor, a TH 18 Kft. ügyvezetője.
A lakók elégedetlenebb része viszont úgy véli, hogy a társasház kritikus pénzügyi helyzetéért a kezelést ellátó TH 18 Kft. felelős. Rossz szerződést kötöttek a bankkal, mivel a törlesztést a ház meglévő számlájáról hívják le, ahová a lakók befizetései is érkeznek. A közgyűlési beszámoló csupán értelmezhetetlen táblázatokból állt, semmiféle szöveges magyarázatot nem mellékeltek hozzá. A cég által vezetett elszámolásokban rengeteg az adminisztrációs és számszaki hiba és a felújításra kapott pályázati pénzekkel sem tud elszámolni. Már amihez hozzájutott, mert több tízmilliót még fel sem tudott venni a ház a TH 18 hibája miatt.
– A támogatások felvételének, lehívásának lehetősége nem rajtunk múlik, így nem is lehet a mi hibánk, hogy a munkálatokat a kivitelező még nem fejezte be. A társaház panelprogramba való 2009-es bekapcsolódását az elődöm intézte. Én a szerződéseket már aláírva kaptam meg, azok tartalmára semmi ráhatásom nem volt – hárít Tóth Tibor, aki mindemellett úgy véli, sokkal jobb hitelszerződést aligha köthetett volna a ház, hiszen a Havanna lakótelep nem cseng jól banki körökben. A közös hitelbevételi számlán sem lepődik meg, mivel szerinte ez bevett szokás ilyen esetekben. A gond szerinte nem ebből, hanem a lakók gyér fizetési hajlandóságából származik. A projekt minden egyes lépéséről külön szavazást tartottunk, és mindig megvolt a szükséges támogatás – teszi hozzá a cégvezető. Azt viszont ő se tagadja, hogy néhány lakó bíróságon támadta meg a közgyűlési határozatot, bár később elálltak a pertől. A projekt viszont féléves késést szenvedett.
Tóth Tibor szerint az egész ügylet átgondolatlan és előnytelen volt a társasház számára, mivel nem volt meg hozzá a szükséges pénzügyi erő. De talán az is elég lett volna a jelenlegi helyzet kivédéséhez, ha nem akarnak egyre többet és megelégednek a homlokzatszigeteléssel és a fűtéskorszerűsítéssel. A nyílászáró és a födémszigetelés már túl sok volt. Mindezt úgy, hogy közben a ház már a felújítás előtt alulfinanszírozott volt. De megszavazták, amiben talán az is közrejátszott, hogy kerületi önkormányzat képviselői is erre biztatták őket. Elégedetlenek mindig vannak – teszi hozzá Tóth Tibor.– A társasház idén januárban valóban kezdeményezte a szerződésbontást, de az erről szóló közgyűlésen mégis a maradásunkra szavazott a megjelentek kétharmada. A reális szintre emelt közös költséggel és a szolgáltatások csökkentésével működőképes maradhat a ház – mondta.
