Vádat emeltek Juhász Ferenc ellen
A vádhatóság szóvivője, Keresztes Imre lapunkat úgy tájékoztatta, hogy Juhászt jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel, Fapált pedig felbujtással vádolják. A volt szocialista miniszter akár egytől öt évig terjedő szabadságvesztést is kaphat.
Juhászt korábban Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos több nyilatkozatában is azzal gyanúsította meg: hozzájárult ahhoz, hogy honvédségi „luxuslakásokat” a valós ár töredékéért adjanak át minisztériumi középvezetőknek és tábornokoknak. Budai korábban úgy fogalmazott: negyvennégy luxuslakásról van szó, amelynek révén 2002 és 2010 között közel nyolcszázmillió forint kár érte az államot. Ehhez képest a Juhásszal szembeni gyanúsítás „csak” egyrendbeli hűtlen kezelést fogalmaz meg, és az eljárást is egyetlen honvédségi lakás kiutalása, pontosabban elidegenítése alapozza meg.
Az ügyészség álláspontja szerint Fapál László hivatásos katonaként 1988-ban szolgálati lakást kapott, amit kedvezményes vételáron 1998-ban megvásárolhatott, majd 2001-ben a honvédségtől ingatlanépítés céljára munkáltatói kölcsönben is részesült, melyet 2005-ben visszafizetett. Államtitkári kinevezését követően Fapál 2005. február 11-én kérelmet nyújtott be Juhász Ferenc honvédelmi miniszterhez, amelyben felmentést kért a HM lakáshoz jutást korlátozó jogszabályi rendelkezések – amely szerint a korábbi lakásjuttatás, illetve a munkáltatói kölcsön kizáró körülmény – alól, és egyúttal bérlakást kért. Fapál Lászlónak egyébként – az ügyészség szerint – közigazgatási államtitkárként lakásellátás iránti igényét az állami vezetői juttatások jogosultsági feltételeiről szóló jogszabályi rendelkezés alapján a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek kellett volna bejelentenie, s ezen jogszabály alapján kizárólag határozott időre, állami vezetői jogviszonya időtartamára, ezen tisztség betöltésének megszűnéséig kaphatott volna bérlakást.
A vádhatóság szerint Juhász így a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megszegve hozott egyedi döntést, amelyben felmentette államtitkárát a kizáró körülmények alól, és egyben határozatlan időtartamra HM-rendelkezésű lakást utalt ki. Fapál egy a HM által hatvanötmillió forintos vételáron megvásárolt zuglói, 147 négyzetméteres lakást kapott bérbe, amelyet később az államtitkár – Juhász egyetértésével – alig huszonkétmillió forintos áron megvásárolt. Az ügyészség álláspontja szerint Juhász intézkedése ellentétes volt azon vagyonkezelési szabállyal, mely szerint a hivatali lakással való ellátás keretében bérbe adott lakás az állami vezető részére nem idegeníthető el, ráadásul az eladással több mint negyvenmilliós kára keletkezett az államnak.
Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszter a Népszabadságnak azt mondta: az ügyészség olyan cselekményért vádolja meg, amelyről a jelenlegi honvédelmi vezetés is megállapította, hogy törvényes, ráadásul része volt a gyakorlatnak. Juhász szerint az eljárás az ügyészség politikai befolyásoltságának gyanúját erősíti. A szocialista politikus álláspontja szerint ugyanis a hatályos honvédségi törvény értelmében – amely felülírja az ügyészség által hivatkozott kormányrendeletet –Fapál Lászlónak kettős jogállása volt (szolgálati viszonyát folyamatosnak kell tekinteni), és ennek alapján jogosult volt a kiutalásra. Ehhez tartozik, hogy a HM központi lakásbizottságának vezetője ezt a joggyakorlatot akkor, írásban meg is erősítette.
Fapál László sem tartja megalapozottnak a vele szembeni vádemelését. Megkerestük Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztost (agrárügyi államtitkárt) is, aki azt mondta: ha a bíróság megállapítja majd Juhász Ferenc bűnösségét, akkor a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően szerinte felfüggesztett börtönre számíthat a szocialista politikus. Budai hozzátette: nem várható, hogy még ebben a parlamenti ciklusban jogerős bírósági ítélet születhet, így az egyelőre nem kérdés, hogy egy esetleges elmarasztaló ítélet esetén Juhász képviselő maradhat-e vagy sem. Az elszámoltatási kormánybiztostól lapunk azt is megkérdezte: ha a Juhász elleni vádemelés szerinte visszaigazolja az elszámoltatás és a feljelentés megalapozottságát, akkor miként minősíti feltáró munkáját az úgynevezett „filozófusügyben”, amely során a nyomozó hatóságok nem találtak bűncselekményt? Budai erre úgy válaszolt: a hivatkozott ügyben pályázatokat vizsgáltak, és ismeretlen tettes ellen tettek feljelentést, nem pedig konkrét személyekkel szemben.
