Trombózis a balkáni sztrádán
Ezt sajtótájékoztatón jelentették be tegnap Szegeden. Éberhardt Gábor rendőr alezredes, a Szegedi Határrendészeti Kirendeltség vezetője a tájékoztatón elmondta: amióta megnyílt Röszkén az autópálya-határátkelőhely, évente 15-20 százalékkal is növekszik a forgalom. A magyar–szerb határszakasz forgalmának 75-80 százalékát ez az átkelőhely látja el. Gyakori ebben az időszakban, hogy 24 óra alatt 50-60 ezer ember akar itt átkelni a határon.
Az elmúlt hétvégéken, a 35-40 fokos kánikulában gyakoriak voltak a rosszullétek, amikor riasztani kellett a mentőszolgálatot. Ilyen esetekben néhány perc nagyon sokat számít, hogy addig is stabilizálják a beteg állapotát, ameddig a mentő kiér. Túri Mihály vezető mentőtiszt hozzátette a tájékoztatón: ilyen hőségben akár néhány perc alatt életveszélyes állapot alakulhat ki. Egyrészt kiképezték a határon szolgálatot teljesítő rendőröket, hogy felismerjék az életveszélyes állapotot, illetve megtanították nekik, hogy mi a teendő ilyen esetekben. Egy kiképzett személynek a mentőszolgálat alkalmazottai telefonon is tudnak segíteni, hogy mit tegyen, míg a mentőkocsi megérkezik.
E hét végétől a legzsúfoltabb napokon vöröskeresztes önkéntesek is szolgálatot teljesítenek a határon. Sasvári Krisztina, a Magyar Vöröskereszt Csongrád Megyei Szervezetének igazgatója arról tájékoztatta az újságírókat, hogy péntek, szombat, vasárnap reggel 7 és este 8 óra között kiképzett önkéntes fiatalok látnak el segélyszolgálatot a röszkei autópálya-határállomáson.
A Népszabadság szegedi tudósítója a tájékoztató után megkérdezte Éberhardt Gábor alezredestől: nem az lenne-e a megoldás, ha életmentő tanfolyam helyett az átkelést tennék folyamatossá? Az életveszély ugyanis nem magától, hanem a tűző napon történő többórás várakozás miatt alakul ki. A határrendészeti kirendeltség vezetője szerint aki nem bírja a várakozást, annál rendszerint fennáll valamilyen alapbetegség. Találkoztak olyan utassal, akit oxigénpalackra kötve, személyautóban szállított a családja, ahelyett hogy mentőautóval vitték volna. Az ilyen betegnél kritikus körülmények között gyorsan kialakulhat az életveszély, és a határrendészeknek az is feladatuk, hogy az ilyen helyzeteket kezeljék.
Munkatársunk megkérdezte: mekkora fejlesztés, sávszélesség-bővítés, mennyivel több szkenner és személyzet kellene ahhoz, hogy csúcsidőszakban se kelljen órákat várni? Éberhardt Gábor szerint nekik nincs ráhatásuk arra, ha egész Európa egy időben indul útnak, és közülük ilyen sokan akarnak éppen a röszkei határátkelőhelyen átlépni. Véleménye szerint ez olyan, mint az árvíz: minél magasabbra emelik a töltéseket, annál magasabb lesz a víz, vagyis ez a kapacitás bővítésével nem oldható meg. A határrendészek a sajtószolgálat útján minden alkalommal tájékoztatják az utasokat, hogy mennyi a várakozási idő, és milyen határátkelőhelyeket lehet még igénybe venni.
Éberhardt Gábor hozzátette, mivel ez a schengeni övezet határa, megvannak a pontos előírások, hogy milyen ellenőrzéseket kell elvégezni a kilépő- és a belépőforgalomban. A kilépőknél is fontos feladat, hogy kiszűrjék a körözött személyeket, lopott járműveket vagy az olyan távozókat, akik éveken át jogosulatlanul tartózkodtak az Európai Unió területén.
Megismételt kérdésünkre, mennyibe kerülne, hogy az utasforgalom igényeihez igazítsák a határátkelőhely kapacitását, a kirendeltség vezetője nem tudott választ adni, de azt elmondta: a rendőrség teljes vezetősége arra törekszik, hogy minél kevesebb problémával történjék a határforgalom ellenőrzése.
Nincs menekülőút, ha Tompát választják, át kell menni Szabadkán
Tiszaszigetet és Tompát szokta ajánlani a rendőrségi sajtószolgálat, ha Röszkén sokat kell várakozni. Tiszaszigeten azonban csak magyar és szerb állampolgárok kelhetnek át, azok is csak nappal. Évek óta nem sikerül megvalósítani a szerb hatóságokkal, hogy éjjel-nappal nyitva tartson a tiszaszigeti határátkelő. A szegedi szabadtérire érkező vajdasági nézők gyakran csak másnap reggel érnek haza, mert Röszkénél órákat kell várni a határon. A magyar fél szándéka ellenére évek óta nem sikerül megegyezni a szerb hatóságokkal arról sem, hogy újra használatba vegyék a régi röszkei közúti átkelőhelyet, amely bezárva áll, amióta az autópálya-határátkelőt megnyitották.
Évek óta húzódik az Ásotthalom–Királyhalma határátkelő megnyitása, de a hírek szerint azt is csak magyar és szerb állampolgárok használhatják majd, ha 2012 végén végre megnyitják. Az idén már Tompán is előfordult többórás várakozás, s ha Röszkén nem gyorsítják az átkelést, és a jelenlegi mértékben nő a forgalom, talán már ezen a nyáron bedugul Tompa is. Tompát nem véletlenül nem szeretik a Balkánra utazó albán és török vendégmunkások: aki ott kel át, annak keresztül kell autóznia Szabadkán. A város körül nincs elkerülőút, és ha a tranzitforgalom eldugítja a zegzugos utcákat, a helyi rendőrök gondoskodnak arról, hogy a külföldieknek örökre elmenjen a kedvük, hogy Tompa felé kerüljék ki Röszkét.
