Az első információk szerint Martonvásár mellett 144 hektárnyi kukoricát kellett megsemmisíteni GMO-szennyezettség miatt június utolsó napjaiban. Rövid nyomozás után kiderült, hogy a probléma ennél kiterjedtebb: az ország több pontján összesen 1500 hektárnyi kukoricavetést tárcsáztak be június utolsó napjaiban. Úgy tudjuk, az eljárás elrendeléséhez vezető vizsgálathoz a mintákat még április közepén, a vetés idején vették az élelmiszer-biztonsági hivatal ellenőrei, méghozzá vetőgépből. Ennek azért van jelentősége, mert a fémzárolt zsákból vett minta mindig pontosabb: nehéz ellenőrizni, hogy a gép mit vetett korábban, milyen vetőmag kerülhetett bele. Az ellenőrzés során fennakadt vetőmag román eredetű, Montoni fajtájú silókukorica, a Saaten Union nevű német vetőmag-forgalmazó importálta (Romániában 1998 óta vetnek génkezelt kukoricát, egyes szakmai vélemények szerint az onnan származó vetőmag esetében sosem lehet teljesen kizárni a GMO-szennyezettséget). Arra viszont egyelőre nincs magyarázat, hogy miért és mivel telt el két és fél hónap a mintavétel, illetve a betárcsázás június végi elrendelése között (a Vidékfejlesztési Minisztérium szakértői meglehetősen biztosak lehettek a dolgukban – erre utal, hogy futárt küldtek az összes érintett gazdához és gazdálkodóhoz, és háromnapos intézkedési idővel, július elsejei határidővel kötelezték őket a termés megsemmisítésére).

FOTÓ: KURUCZ ÁRPÁD

Az üggyel kapcsolatban megkerestük Bognár Lajost, a VM élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkárát. Kérdésünkre elismerte, hogy az információ valós, és azt is kijelentette: „konkrét oka” van a viszonylag hosszú átfutásnak. Azt azonban, hogy mi ez a konkrét ok, nem kívánta elárulni, szabadsága miatt további kérdéseinkkel a tárca sajtóosztályához irányított. Választ azonban lapzártánkig onnan sem kaptunk.

Ruthner Szabolcs, a Vetőmag Szövetség és Terméktanács ügyvezető igazgatója érdeklődésünkre szintén megerősítette a GMO-ügy tényét, azt is hozzátéve: bármilyen az ellenőrzési rendszer, teljes bizonyosság (vagyis annak 100 százalékos garantálása, hogy nem kerülhet GMO-szennyezett vetőmag a földbe) nem létezik. A vetőmag-forgalmazók tavasszal bejelentkeztek a hatóságnál, közel ezer mintavétel történt, és pozitív (kismértékben, 0,1% alatt szennyezett) mintákat is találtak, amelyeket a vetés előtt ki is vontak a forgalomból. Ezt követte a termelőknél folytatott ellenőrzés a vetés idején, a kukorica esetében április közepén. Mivel itt is akadtak szennyezett tételek, az úgynevezett letéti minták ellenőrzése is megtörtént, mivel egy esetben az utóbbiak között is találtak génkezelt kukoricát, végül elrendelték az érintett táblák megsemmisítését. Ezt a minisztérium szóbeli közléséből tudják a piac szereplői, más forrásból származó információk szerint az ominózus tételből a mai napig rendelkezésre állnak olyan bontatlan készletek, amelyeket vizsgálni lehetne, de ezek vizsgálatát a hatóság nem végezte el.

A szakember kérdésünkre hangsúlyozta: a biztonsághoz nemcsak transzparenciára van szükség, vagyis arra, hogy a hatóság számára átláthatóan történjen a vetőmag kereskedelme és kijuttatása, hanem arra is, hogy baj esetén ésszerű időn belül történjenek meg az intézkedések. Ha néhány héttel a vetés után derül fény a szennyezettségre, a kár sokkal kisebb, a földeket megfelelő előkészítés után újra lehet vetni. Június végén erre már nincs lehetőség, csak az utólagos kárenyhítés marad.

Blum Zoltán, a Saaten Union magyarországi ügyvezetője lapunknak azt mondta: ők maguk is csak az élelmiszerbiztonsági hatóságtól, utólag értesültek az esetről, és értetlenül állnak előtte. A vetőmag Magyarországra történő beszállítása a hatályos jogszabályoknak megfelelően történt 2012 márciusában. A vetőmag importját bejelentették a NÉBIH részére, és a bejelentéssel egyidejűleg átadták a vetőmagtétel GMO-mentességét igazoló, német akkreditált laboratórium által kiállított certifikációt. A hazai további feldolgozás folyamatában további két alkalommal történt mintavétel és vizsgálat, amelyeket más, szintén német akkreditált laboratórium végzett el. Ezek a vizsgálatok az előzőekkel összhangban 0,01%-os vizsgálati hibahatár mellett megerősítették a vetőmagtétel GMO-mentességét. A cégnél ettől függetlenül vizsgálják, hogy milyen módon tudnak a kárt szenvedett gazdáknak segíteni.

A tavalyi hasonló botrány nyomán új GMO-törvény született, ennek parlamenti vitájában – amikor egyébként a kormányzat illetékesei feltehetőleg már tudtak a mostani ügyről – a kormányoldal azt állította, hogy az új szabályok megnyugtatóan orvosolják az egy éve észlelt hiányosságokat. Megtörtént például az ellenőrzéshez szükséges akkreditált laborkapacitás bővítése, és a megfelelő – akár többmilliárdos – szankcionálásra is van mód. Ehhez képest meghökkentő a hivatal lassúsága, és az is különös, hogy a károk rendezésének folyamata sem vált egyértelműbbé.

Amint arra Szabó Rebeka LMP-s képviselő felhívta a figyelmünket, nem került be például a szövegbe a forgalmazók kötelező felelősségbiztosításának előírása, amelynek révén a kártalanítás fedezete mindig biztosítva lenne. Az ellenzéki agrárpolitikus szerint az importvetőmagok sokkal szigorúbb ellenőrzése is közelebb vinne a megoldáshoz. Hosszabb távon pedig arra kellene törekednünk, hogy a hazai vetőmagigényeket belső forrásból próbáljuk meg kielégíteni.