Harrach szerint Prohászka nem volt antiszemita
„Nem szeretnék a Nyirő- vagy Horthy-vitába bekapcsolódni, de Prohászkát mindenképpen meg kell védeni. Ő az, aki a XX. század első felének jelentős gondolkodója, írója volt, egy talpig becsületes ember, akinek személyisége, tevékenysége legfontosabb elemeként kimondhatjuk, hogy a szegények, a rászorulók, általában a bajba jutottak felé fordult” – ezt Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője mondta a parlament nyári szünet előtti utolsó ülésnapján, napirend előtt.
A kereszténydemokrata politikus Prohászka Ottokárral kapcsolatban szükségesnek tartotta kimondani: a rasszizmus elleni legbiztosabb védelmet a kereszténység jelenti. Harrach Péter állította, a Prohászkával kapcsolatos megalapozatlan rasszizmusvád a vádaskodók hitelét rontja.
A parlamenti folyosón a KDNP-s politikustól munkatársunk megkérdezte: ismeri-e Prohászka Ottokár írásait. Olvasta-e azokat a cikkeit, amelyekben például így ír: ,,Hazánkban a magyarság egy magyarul beszélő, de sajátos faji tulajdonságait szigorúan őrző és egy zárt faji közösségben tömörülő zsidósággal áll szemben. Fel kell tenni a kérdést: miénk ez az ország, vagy az övék? (...) Ezt a felfogást senki nem nevezheti antiszemitizmusnak és reakciónak, hanem csak kereszténységnek és hungarizmusnak.” „Ráfogják az Ébredő Magyarok Egyesületére, hogy az zsidópusztító egylet” – írta a püspök másutt. „Ez nem igaz, mert az ébredők csak a magyar fajt védik. Hiába mondja akármilyen tekintély, hogy a jogrend, az egyenlőség mindenkinek egyenlő jogot kíván. Lehet-e ez? Egy példát említek. Ugye, a görény is csak állat, s e mivoltánál fogva helyet kívánhatna a – tyúkketrecben is.” Tudta-e, hogy a numerus clausus végrehajtási utasítását Prohászka találta ki, ezért vonatkozott kvótaszám a zsidóságra, és lett vallási közösségből nemzetiség.
„Prohászka Ottokár maga azt mondta volna, nem antiszemita. Azok a szövegek, amelyeket idézni szoktak tőle, ma vállalhatatlanok. Úgy értem, hogy ha ezek ma hangzanának el, vállalhatatlanok lennének. De ezeket az ő idejéből, a történelmi háttérből nem lehet kiemelni. Sem a szövegkörnyezetből” – reagált a felvetéseinkre Harrach Péter. Nem szabad a történelmi szituációtól függetlenül kezelni a kérdést, ebből is látszik – mondta Harrach Péter arra, hogy a katolikus püspök egyik könyvének borítóján egy olyan kereszt látható, melyet később a nácik használtak. Prohászka szóhasználatában a Tanácsköztársaság, illetve a pénzvilág szereplői voltak ilyen néven, zsidónak megnevezve.
„Ön szerint Prohászka nem volt antiszemita?” – kérdeztük. Erre a KDNP-s frakcióvezető kijelentette: Nem volt antiszemita, mert hitelesen keresztény volt. A hitelesen keresztény pedig egyértelműen védelmet ad mindenféle faji és egyéb megkülönböztetéssel szemben. Ez nagyon furcsán hangzik az említett szövegek ismeretében, de egész egyénisége, az üldözöttek és segítségre szorulók felé fordulása lehetetlenné tette volna azt, hogy ha ő él a holokauszt idején, akkor bármilyen formában is az üldözött zsidóság ellen fordult volna. Ez nyilvánvaló. Arra, hogy miből vonja le ezt a következtetést, Harrach Péter úgy válaszolt: a személyiségéből. „Nemcsak keresztény volt, az írásai alapján kirajzolódik a személyisége. Még egyszer mondom: azok a mondatok, melyeket ön is idézett, vállalhatatlanok. De nem ma hangzottak el. Az viszont nem vállalhatatlan, hogy védjem őt egy méltatlan támadással szemben. És védeni is fogom” – mondta.
Lukács Zoltán, az MSZP parlamenti frakcióvezető-helyettese, aki figyelemmel kísérte Harrach Péter felszólalását, azt elismeri, hogy az 1800-as évek végén Prohászka Ottokár elvitathatatlanul követte XIII. Leó pápa tanításait, és a legszegényebbek segítése és a szociális érzékenység is jellemezte. „Csakhogy ez erőteljes liberalizmusellenességgel és antiszemitizmussal párosult nála, 1918-tól minden közéleti felszólalásában zsidótörvényeket követelt. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az általa hirdetett antiszemita szövegek, a művei később, halála után, a vészkorszak idején a nácik, a fasiszták számára hivatkozási alapul szolgáltak. Ha van is igazság abban, amit Harrach Péter mondott napirend előtt, a felszólalása álságos volt. Azért is, mert Korózs Lajos képviselőtársam szerencsétlen, Mengelével kapcsolatos elszólására túlzottan reagált a Fidesz és a KDNP, viszont Prohászka méltatása megengedett számukra” – konstatálta a politikus.
