Közgép baráti tűzben
Simicska Lajosnak ellenségekre nincs szüksége, elég, ha barátai vannak. Például olyanok, mint Selmeczi Gabriella, aki a Fidesz szóvivőjeként kötelességének érezte, hogy a Közgép védelmére keljen a társaság közbeszerzések terén elért sikereit kritizáló ellenzéki pártokkal szemben. Kedden kiadott közleményében „a Strabag legnagyobb konkurenciája, a magyar tulajdonú Közgép ellen” képtelen vádakat megfogalmazó MSZP, LMP és Demokratikus Koalíció (DK) szövetségéről értekezett. E vélelmezett szövetséget „Strabag Olajfa Koalíció” néven említő politikus figyelmét csak az kerülte el, hogy a Strabag valójában nem a Közgép legnagyobb konkurenciája, hanem meghatározó szövetségese.
Selmeczi Gabriella a Közgép védelmében azt üzente az ellenzéki pártoknak: „Megértjük, hogy az adófizetők pénzén a külföldi cégek érdekében végzett lobbizás gyengíti az ember memóriáját.” Hogy ebben igaza van-e, azt talán szakorvosok mondhatnák meg. Esetleges állásfoglalásuk tartalma viszont nem menti, hogy a Fidesz szóvivőjének kiment a fejéből, amit Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter június 29-én Molnár Csaba országgyűlési képviselő Köz(gép)beszerzés? címen feltett írásbeli kérdésére válaszolt az Országgyűlésben. A fejlesztési tárca vezetőjének válaszából világosan kiderült, hogy a Strabag nem ellensége a Közgépnek. A miniszteri válaszhoz mellékelt táblázat egyértelművé teszi, hogy a két cég 2010-ben és 2011-ben is számos fejlesztésnél együtt dolgozott. Példa lehet erre a Dél-Balaton és a Sióvölgye hulladéklerakó 2,6 milliárd forintos rekultivációja, ahol a Közgép partnere a Strabag MML volt. Vagy a 14,5 milliárdos Mecsek–Dráva hulladékgazdálkodási program, ahol a Közgép–Strabag MML páros volt a befutó.
De ha ez nem lenne elég, a Közgép és a Strabag a vasútfejlesztéseknél is összedolgozik. A Szentesi Vasútépítő Kft. a Strabag magyarországi vasútépítő cége. A Strabag a magyar leányvállalatán keresztül a Közgép és a Swietelsky Vasúttechnika Kft. társaságában nyerte el a Szajol–Kisújszállás vasútvonal felújítását. Potom 49,6 milliárd forintért. Ugyanez a csapat építi tovább a vasutat Kisújszállástól Püspökladányig újabb 49,9 milliárdért. És akkor ott van még a záhonyi széles nyomtávú vasúti pálya fejlesztésének második üteme, ahol szintén a Közgép–Swietelsky–Szentesi Vasútépítők hármas dolgozik 14,5 milliárdért.
A Magyar Nemzet figyelmét is elkerülhette, hogy a záhonyi logisztikai térség széles nyomtávú vontatóhálózatának fejlesztése a Közgép beruházása. Erre utal, hogy a lap a közelmúltban arról írt: „a korábbi szocialista kormányzat nem jól költötte el az uniós fejlesztési milliárdokat” Záhonyban. Amit szerintük az támaszt alá, hogy a logisztikai térséghez tartozó Eperjeske rendező pályaudvarán a sínek rossz állapota miatt siklott ki két széles nyomtávú vasúti kocsi.
A vasúti baleset tényét kár lenne vitatni, azt azonban jó tudni: Záhony széles nyomtávú vágányhálózatának fejlesztésére a szocialista kormányzat utolsó hónapjaiban kiírt és lezárt tender nyertese a Híd Építő Zrt. volt. De a cég konzorciuma nem sokáig örülhetett a sikernek, a Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) ugyanis megsemmisítette a pályázatot lezáró döntést. Az országgyűlési választások után meghirdetett újabb eljáráson pedig már a Közgép csapata győzedelmeskedett.
A Közgép védelmében viszont el kell mondani, hogy az Eperjeske pályaudvarán bekövetkezett baleset nem felújított sínpáron történt. A 31 vágányból ugyanis csak 25 használható, és a logisztikai bázis területén csupán tíz vágány épülhetett át. Ami pedig a 2010-es befejezett építkezéseket illeti, azokat a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) hét hónapon keresztül vizsgálta, de nem talált hibát.
A tévedés joga ezzel együtt nem Selmeczi Gabriella vagy a kormánypárti sajtó privilégiuma. Karácsony Gergely, az LMP frakcióvezető-helyettese is rossz érvet választott, amikor az ATV Egyenes Beszéd című műsorában a Közgépet támadta. Arról beszélt: azért nincsen pénz arra, hogy a kisebb településeken járjanak a vonatok, mert a Közgép Szajol és Püspökladány között kilométerenként kétmilliárd forintért építi át a vasutat. Mindez jól hangzik, a valóság azonban az, hogy a két dolognak nincs közvetlen köze egymáshoz. A Szajol–Püspökladány vasútvonal átépítését döntő hányadában a kormány az Európai Unió támogatásából pénzeli. Márpedig ebből a forrásból a kistelepüléseket kiszolgáló vonatok közlekedtetésére nem lehet költeni.
Jó malomban őröltek
A Közgép Zrt. „urainak” meggazdagodásáról közöl cikksorozatot az Atlatszo.hu. A portál állítása szerint bemutatják, hogyan került a Budai Hengermalom vagyona Nyerges Zsolt (képünkön) Közgép-elnöknek és Simicska Lajos, az építőipari cég meghatározó tulajdonosának az érdekkörébe. A sorozat most publikált első része a történet első felét írja le. E szerint a kezdőlépés egy családi kisvállalkozásként indult cég megszerzése volt: a Majoros és Társa K .-t a rejtélyes tulajdonosi hátterű Von Holland Zrt. vásárolta fel. A Budai Malomipari K . névre átkeresztelt társaság felügyelőbizottságába bekerült Nyerges Zsolt szolnoki ügyvéd, akiről akkor még csak kevesen hallottak.
Az eddig hétköznapi történet 2000 februárjában kezdett izgalmas lenni, amikor a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) egymilliárd forintot meghaladó hitelt nyújtott a szolnoki társaságnak. Az állami bankban akkor tanácsadóként dolgozott Simicska Lajos, de arra nincs válasz, hogy volt-e szerepe az ügyletben. Az Atlatszo.hu írása szerint az MFB pénzéből a cég egyetlen forintnyi önerő nélkül megvette a felszámolás alatt lévő Budai Hengermalom K . vagyonát, tárgyi eszközeit és ingatlanait.
A kezébe került ingatlan vagyon fölött akkor éppen a jelentős veszteségekkel küszködő Postabank rendelkezett. A pénzintézet nem pályáztatott, nem keresett más vevőt, hanem vevőkijelölési jogával élve éppen a szolnoki kft.-t választotta ki. A Hengermalom károsult hitelezői perben igyekeztek bizonyítani, hogy a felszámolónak nem volt joga eladni a telkeket, a nyilvános árverés hiányában a vagyont ár alatt értékesítették, azaz a többi hitelezőt megkárosították. A pereskedést bonyolítja, hogy a malmot jegyző k . felszámolásával párhuzamosan elkezdték a cég rt.-vé alakítását, az rt.-t azonban soha nem jegyezték be. A felszámolás és a vele párhuzamosan zajló átalakulás viszont a pereskedők szerint alkalmas volt arra, hogy követhetetlenné váljon az adósság, továbbá a vagyonértékesítésből befolyt pénz sorsa. Arra a sorozat folytatásában ad választ az Atlatszo.hu, hogyan került ez a vagyon az említett érdekkörbe.
