Akié az út, azé a bevétel
A budapesti parkolás egységesítése és főként az abból származó bevétel fővárosi kasszába terelése régi álma a főpolgármesternek. Jelöltként még bízott abban, hogy a majdani módosított önkormányzati törvényben a főváros felhatalmazást kap a parkolás rendszerének és gazdálkodásának szabályozására, a várakozási övezetek kijelölésére, valamint az alkalmazható várakozási díjak meghatározására. Az Országgyűlés által tavaly decemberben elfogadott új jogszabállyal azonban csak részben teljesültek a városvezető álmai. Bár a parkolás feltételrendszerének – kerületi javaslatokon alapuló – kialakítása a főváros feladata lesz, az üzemeltetés a kerületeknél, illetve az azokkal szerződött cégeknél marad. S ezzel együtt a pénz is.
Jövő januártól még a fővárosi tulajdonban lévő területeken kialakított a parkolóhelyek is a kerületek felügyelete alá kerülnek, így a korábban a főváros által működtetettek is. A várakozási díjakból – pótdíjakból – befolyó bevétel a jelenleg is hatályos közúti közlekedésről szóló törvény értelmében a tulajdonosi jogokat gyakorló önkormányzatokat illeti meg. Ennek összfővárosi összegéről nincs pontos információja a Budapesti Közlekedési Központnak (BKK). A pénz megkaparintásához törvényt kellene módosítani, ám ehhez aligha elegendő a főváros érdekérvényesítő ereje.
A BKV megmentését célzó ötleteléskor mégis újra elővették a parkolás ügyét. A kormánynak készített fővárosi javaslatcsomagban a parkolás – és persze a díjbeszedés – egységesítése előkelő helyen szerepelt. Rogán Antal, az V. kerület fideszes polgármestere rögvest visszaverte a fővárosi kísérletet. – A parkolási feladat a kerületeknél marad. Nincs vegyes kerületi és fővárosi parkolásüzemeltetés, de a fővárosi tulajdonú utakon beszedett pénzt be kell fizetni a fővárosnak. Akié a tulajdon, azé a bevétel – jelentette ki Rogán a Hvg.hu-nak. Mindezek után aligha lepett meg bárkit is, hogy a kerületek és a főváros szorosabb együttműködésére vonatkozó halvány utalás mellett a parkolási bevétel elszipkázására vonatkozó fővárosi ötletből nem sok maradt a főváros-kormány kötötte áprilisi BKV-paktumban. Holott jelenleg 62 800 parkolóhely után szednek várakozási díjat Budapesten. A fizetőparkolók tíz kerületben találhatók, a legtöbb – 15 200 – a XIII. kerületben. Ám az ezekből származó –becslések szerint évi 6,5 milliárd forintos – bevételről még csak tájékoztatást sem kell nyújtaniuk a fővárosnak, bár elméletileg útfenntartásra kellene költeniük. A BKK a külföldi példákra hivatkozva állítja, hogy a legtöbb európai nagyvárosban egységes parkolási rendszer van, a városrészenként eltérő üzemeltetésre pedig kevés jó példa ismert. Budapesten mégis így maradt.
A dugódíj bevezetésének elvetésével vélhetőleg a fővárosi P+R parkolókapacitás bővítése is lekerül a napirendről. A BKK idén áprilisban készített részletes elemzése szerint Budapesten jelenleg 4600 ilyen rendszerű parkoló működik, miközben Bécsben 32 ezer, Münchenben 25 ezer P+R található. A Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. 2020-ig 11 helyszínen legalább 459 férőhelyet építene Budapesten, míg a 4-es metróvonalhoz kapcsolódóan 1500 autót befogadó parkoló létesül a kelenföldi végállomásnál.
A BKK hét új helyszínre és két meglévő parkoló bővítésére tett javaslatot a kerületeknek kiküldött tanulmányában. A legnagyobbak az Örs vezér terén, a Fehér út mögött, illetve Békásmegyeren és Cinkotán épült volna fel. Összesen 1240 új ingyenes parkoló épült volna a koncepció elfogadásától számított 18-24 hónap alatt.
A 4-es metró jelenleg is érvényben lévő támogatási szerződése szerint ezeknek a metró megnyitójára működniük kellene, de most aligha ölik bele a beruházásokhoz szükséges bruttó 1,15 milliárdot. Az sem biztos, hogy a főváros átveszi a KÖKI Terminál beruházója által felajánlott 350 helyet.
